EU-csúcs: Késő éjszakába nyúló kudarc

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

-

Gyakorlatilag semmire nem jutottak az EU-országok vezetői. A migráció kérdésében a török kormányfő távolmaradása miatt leginkább az eddigi mantrát ismételgették, a brit kormánynak felkínált reformok viszont komoly ellenállásba ütköztek a tagországok részéről.


A péntek hajnali virrasztás az EU-csúcsok elengedhetetlen kelléke. Az esti kezdés és a 28 tagország vezetőjének közös vacsorája után nem ritka, hogy az unió vezetői csak hajnali 2 óra környékén állnak elő a megoldással. Most viszont csak a virrasztás jött be, megoldás nem született. Az Európai Bizottság és a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke fél háromkor vélhetően csak azért állt ki az újságírók elé, hogy világossá tegyék a számukra: mehetnek végre aludni.

Jean-Claude Juncker és Donald Tusk ennek megfelelően szokatlanul röviden igyekezett kielégíteni a sajtó érdeklődését. A néhány perces tájékoztatón a Tanács lengyel elnöke csupán a találkozóról kiadott nyilatkozat zanzáját olvasta fel, a bizottsági elnök pedig a hajnali tárgyalások iránt érzett ellenszenvét most sem titkolva azt mondta el, milyen tárgyalások várnak még rájuk a következő órákban.


Juncker álmos, Tusk gondterhelt


Persze ha azt vesszük, mik a brüsszeli rendkívüli találkozó témái, valamennyire érthető, miért születik meg nehezen a megoldás. Illetve, ami a migráció kérdését illeti, nem is fognak megállapodásra jutni. A törökországi terrortámadások miatt ugyanis mégsem vesz részt a csúcson Ahmet Davotoglu török miniszterelnök, így a migránsválság kezeléséről szóló EU-török megállapodásra is várni kell még – a mostani tervek szerint március elején egy Törökországgal közös találkozón dönthetnek majd erről.

Az Európai Tanács elnöke „special meeting”-et vagyis különleges találkozót említett, ebből nem derül ki, hogy EU-csúcsról vagy például a kérdésben érintett országokkal való egyeztetésről van-e szó. Ennek azért lehet jelentősége, mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban azzal vádolta meg a berlini vezetést, hogy titkos paktumot kötne Ankarával, amely alapján a törököktől Németországba szállítanák a bevándorlókat, aztán pedig kötelezően osztanák szét a tagországok között.

A magyar kormány által következetesen elutasított kvótarendszer alkalmazásával kapcsolatban Tusk csak annyit említett:


a korábban hozott szabályokat tiszteletben kell tartaniuk a tagországoknak.

De akármennyire is igyekszik Orbán Viktor minden lehetséges eszközzel megakadályozni a kötelező kvóták alkalmazását, valójában a gyakorlatban alig alkalmazzák az elvet. Olyannyira, hogy – mint a Politico által megszerzett adatokból kiderült – eddig mindössze 272 embert helyeztek át a bizottság által kalkulált 160 ezerből.

Az Európai Tanács elnöke a korábban meghozott szabályok tiszteletben tartása alatt nem csak a menekülthelyzet kezelését, de a schengeni határőrizeti rendszer működtetését is értette, és elutasította az „A-, B-, C-tervek alkalmazását”. (B-tervről legutóbb a V4-országok pozsonyi találkozója után Robert Fico szlovák kormányfő beszélt.)

Schengen esetében a fő problémát a görögök jelentik, olyannyira, hogy kizárásukról nyíltan beszéltek az elmúlt időszakban. Ehhez képest a csúcsra Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azzal a diadalittas hírrel érkezett, hogy végre minden menekültet regisztrálnak az országa határain.

A Tanács mindenesetre jobban bízik a NATO segítségében, üdvözölték is a katonai szervezet nemrég bejelentett támogatását az Égei-tengeren. A találkozóról kiadott határozat ugyanakkor az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR segítségére számít a nyugat-balkáni menekültútvonalon kialakult humanitárius válság enyhítésére.


Orbán Viktor a csúcs előtt


Az EU-csúcs másik fő témájával, a britekkel való egyezkedéssel kapcsolatban még szűkszavúbbak voltak az unió vezetői. „Komoly előrehaladást értünk el, de még sok dolgunk van” - ezekkel a szavakkal erősítette meg Tusk egy szerdai nyilatkozatát. Akkor kétségesnek nevezte, hogy a mostani csúcson konszenzus szülessen a britek reformjavaslataival kapcsolatban. London ezeket annak fejében várja el, hogy a tagság mellett álljon ki a kérdésben rendezendő népszavazáson.

Ennél is pesszimistább volt a csúcsról távozó Matteo Renzi. Az olasz miniszterelnök mindössze annyit közölt: a migrációs válság megoldásában apró lépéseket tettünk előre, a Brexittel kapcsolatban is, csak hátrafelé.

Bár a magyar kormány számára a legfontosabb pont itt a szigetországban élő uniós állampolgárok szociális ellátásának kérdése, a legnagyobb viták nem ezzel kapcsolatban zajlanak jelenleg is az Európai Tanács brüsszeli épületében. Hanem arról, hogy az euróövezeten kívüli tagországok mennyire tudnak részt venni a valutaunióval kapcsolatos döntések meghozatalában, illetve az egyes pénzügyi rendelkezések mennyire érintik ezeket az országokat. Vagyis például vonatkoznak-e a pénzügyi szolgáltatások alakuló szabályai a londoni pénzügyi központra, a Cityre, és mennyire kötik a brit kormányt. Van ennek egy jogi szála is: hogy az alapszerződésben szereplő, az integráció fokozatos elmélyítését előrevetítő alapelv alól felmentést kaphat-e Nagy-Britannia.

A gazdasági rendelkezésekkel kapcsolatban David Cameron brit kormányfő kemény ellenfélre talált a francia és a német vezetésben, az éjszaka ennek megfelelően Tusk és Juncker Cameronnal, François Hollande államfővel és Angela Merkel kancellárral folytat kétoldalú tárgyalásokat.


Hajnali találkozó David Cameronnal


Tizenhárom év?!

Arról azonban nincs szó, hogy a másik fő vitapontot, a szociális ellátások kérdését már lezárták volna. A gyermekek után járó támogatások indexálásával nagyjából mindenki egyetért kivéve a cseheket, ahogy azt ország kormányfője világossá tette a keddi V4-találkozót követően. Az indexálás azt jelenti, hogy a szigetországi ellátórendszerben a más tagállamból érkezők otthon maradt gyermekük után nem a brit támogatásra lennének jogosultak, hanem az összeget a másik ország életszínvonalához igazítanák.

A magyarokat is érintő fő kérdés pedig az, hogyan szűkíthetik a jövőben szociális támogatásokhoz való hozzáférést. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs előtt is elutasította, hogy az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarokat hátrányos megkülönböztetés érje, vagyis hogy az említett szabályokat csak azokra alkalmazzák, akik a jövőben érkeznének Nagy-Britanniába, visszamenőlegesen ne.

A kormányfő más feltételt is szabott. „A magyar kormány két olyan határt fektetett le, amelyeket a csúcson nem szabad átlépni; az egyik, hogy a személyek szabad mozgása nem szenvedhet csorbát, a másik, hogy nem születhet precedens, vagyis, hogy a briteknek adott szabályozási lehetőségek más uniós országok számára ne váljanak elérhetővé” - fogalmazott.

Ez a magyar kitétel azonban nem szerepel a jelenlegi tervezetben, amelyet Donald Tusk a hónap elején tárt a britek és a többi tagország. Ott ugyanis arról van szó, hogy egy tagország „vészféket” hozhat működésbe saját ellátórendszerében, ha úgy ítéli, a külföldiek túl nagy terhet rónak rá. A bizottsági javaslat még ezt úgy konkretizálta, hogy az ország 4 évig korlátozhatja a hozzáférést a támogatásokhoz, az európai tanácsi elnök javaslata viszont már azt írta, hogy ennek határideje legyen X év, amelyet szükség szerint Y és Z évvel meg lehet hosszabbítani. David Cameron a csúcson arról beszélt: a korlátozást nem kevesebb, mint 13 évre kellene kiterjeszteni.

Angela Merkel éjszakai nyilatkozata alapján a betűket még mindig nem sikerült számokkal behelyettesíteni – vélhetően ez is témája lesz a maratoni éjszaka után gyakorlatilag szünet nélkül, a program szerint „angol reggelivel” folytatódó találkozón.