Egyszer majd kérünk öntől valamit, Mr. Cameron!

Fotó: AFP / Dan Kitwood

-

Budapesti látogatásával Cameron az EU-t megreformáló javaslataihoz próbál szövetségest keresni Orbán személyében. Összességében nem lenne nehéz dolga, csak egy a bökkenő: a csomagnak van egy magyarokat sújtó pontja is.


Sándor nyolc éve buszsofőr Manchesterben. Idehaza értelmiségi volt, de úgy érezte, a gyerekei jövője érdekében jobb egy kicsit „alámerülni” a brit munkaerőpiacon. Buszsofőrként még a brit fizetésekhez képest sem keres rosszul, hát még korábbi magyar jövedelméhez. Bár saját bevallása szerint sem szereti az állását, legalább két évet már mindenképpen ki akar húzni: tíz év folyamatos munkaviszony után ugyanis már megilleti a brit minimálnyugdíj.

Most Sándor és a többi kint dolgozó magyar is aggódhat, hogy Cameron miket találhat még ki a Kelet-Európából érkező uniós munkavállalók számának és szociális juttatásaik korlátozására – ez ugyanis jelenleg a legfőbb politikai elvárás vele szemben saját szavazói részéről. És ez az a téma, ami a legnagyobb fejtörést okozhatja a mai Orbán-Cameron találkozón.

Az egész ügy előzménye, hogy bár David Cameron nem várt arányú győzelmet szerzett tavaly májusban a Konzervatív Párttal a választásokon (és döntötte ezzel válságba egyszerre a Munkáspártot és a Liberális Demokrata Pártot is), egyik legfőbb ígéretének, az EU-tagság megkérdőjelezésének egyre inkább maga válik politikai foglyává. A kilépés ugyanis valójában gazdaságilag sokkal rosszabb forgatókönyv lenne a briteknek, mint a maradás.


Cameron Francois Hollande francia elnökkel. Londonban alapvetően másképp látják az EU jövőjét, mint a Berlin-Párizs tengelyen


Cameron legkésőbb 2017-re népszavazást ígért választóinak a témában, de most már mindenki biztosra veszi, hogy még az idén megtartják. A kampányban Cameronnak sikerült olyannyira keményen szembeállítania kormányát az EU-val, hogy mára nemcsak a toryk, de a brit közvélemény jelentős része is hajlik a kilépés támogatására. A hangulatot jól érzékelteti, hogy Cameron nemrég kénytelen volt megengedni a minisztereinek, hogy akár a kilépés mellett is nyíltan állást foglaljanak, akkora feszültséget gerjesztett ugyanis a kormányban ennek hivatalos megtiltása.

A brit kormányfő így most kénytelen egy uniós reformcsomaggal kampányolni: mondván, ha ezt akceptálják Brüsszelben, akkor minden rendben, már semmi gond az ország uniós tagságával – és ezzel kiutat talál saját csapdájából.

Ennek elemei a következők:

  • Az eurózónán kívüli tagállamok – így a britek, de a magyarok is – ugyanolyan befolyással rendelkezzenek az EU gazdasági kormányzásában, mint a közös pénzt használók.
  • Az EU alapvetően gazdasági versenyképességének növelésére törekedjen, így a jelenleginél kevésbé legyen bürokratikus – értsd: kevesebb legyen a közös jogszabály
  • Mondjanak le Brüsszelben a politikai unió fokozatos mélyítéséről. Ennek szellemében növekedjen a nemzeti parlamentek szerepe a közösségi döntéshozatal visszaszorításával egyidejűleg


Szövetségbe forrt?

Ha csak ezt nézzük, akkor nagyjából teljes az egyetértés a magyar és a brit kormány között, Orbán Viktor jelenleg Cameron reformjainak első számú támogatója. Lázár János éppen a Népszavának adott karácsonyi interjújában mondta el, hogy a magyar kormány a jövőben nem több, hanem kevesebb EU-t akar, és pusztán gazdasági közösségként tekint az Unióra – ez a klasszikus brit konzervatív álláspont.

Cameron ráadásul a változásokhoz újranyitná az uniós alapszerződéseket is, ami mindeddig tabu volt. A magyar kormány ebben is támogatná, Orbán Viktor legutóbb azt mondta, egy olyan kis ország, mint mi, ugyan nem fogja ezt önállóan kezdeményezni, de ha valamelyik „nagy” megteszi ezt helyettünk, boldogan melléállunk.

Van azonban egy bökkenő: mégpedig Cameron reformterveinek utolsó része, ami a kint dolgozó magyarokat is érintheti előbb-utóbb. A brit kormány ugyanis mindenképpen korlátozni szeretné valahogy a keleti munkaerő folyamatos beáramlását. A brit közhangulatra jellemző, hogy a közéleti nyelvhasználat sok esetben egyáltalán nem tesz különbséget az országba érkező uniós munkavállalók és a harmadik világbeli bevándorlók között.


Orbán Viktor frakcióvezetőkkel tárgyal: vétójogot adna a nemzeti parlamenteknek


Cameron ezért azt is szeretné elérni, hogy szociális ellátásra külföldi uniós állampolgárok csak négy év kinti munkaviszony után legyenek jogosultak, a nem Nagy-Britanniában élő gyerekek után az ott dolgozó szülőknek egyáltalán ne járjanak ilyenek, valamint a „szabad mozgás jogával visszaélőket”, a bűnelkövetőket könnyebben ki lehessen tiltani.

Ez innentől minden kelet-európai állam számára érzékeny kérdés, hiszen lengyelek, magyarok, csehek százezrei dolgoznak kint. Egyelőre kérdés, hogy mit szól ehhez a magyar kormány.

Forrásaink meglehetősen szűkszavúak voltak: egy külkapcsolatokkal foglalkozó fideszes informátorunk szerint „elvi alapon támogatjuk a brit reformterveket”, még ha a két párt nem is egyazon pártcsalád tagja, a munkaerő-piaci korlátozásokról azonban még nincs hivatalos álláspont.

Egy kormányzati forrásunk szerint a magyar tárgyalási taktika arra épül majd, hogy az EU-s reformtervek támogatása fejében a munkaerő-piaci ügyekben komoly enyhítést kérünk, még ha informátorunk szerint erre nincs is sok esély.

Ha Cameron hajthatatlan lesz, akkor marad még három lehetőség:

  1. Kérhetjük, hogy támogassa a kötelező menekültkvóta ellen az Európai Bírósághoz benyújtott panaszunkat. Ennek mondjuk brit részről túl sok tétje nem lenne, mivel ők az egész kvótából kimaradnak.
  2. Kérhetjük azt, hogy Nagy-Britannia támogassa azt az elképzelést, hogy a nemzeti parlamentek akár blokkolhassanak is uniós döntéseket.
  3. Végül forrásunk szerint akár belemehetünk egy olyan alkuba is, hogy mi most igent mondunk Cameronnak azzal, hogy „majd később kérünk valamit cserébe”.
A lengyelek egyébként már megadták magukat Cameronnak: hajlandóak a négyéves korlát támogatására is, ha cserébe a britek elérik a NATO-nál, hogy komoly katonai bázis létesüljön Lengyelországban, mert enélkül „másodosztályú NATO-tagnak érzik magukat” – ezt szó szerint a lengyel külügyminiszter mondta pár napja.

Nyilván ennek jegyében döntött úgy az év első munkanapján a varsói kabinet, hogy megrendelést ad 128 darab – egyébként egyáltalán nem régi, 2002-es – német Leopard típusú harckocsi felújítására a legmodernebb harci- és kommunikációs eszközökkel.


Csak beugrik, de így is felfordulást csinál

Lehegesztett csatornafedelek, elterelt közlekedés, lezárt utcák, teljes terrorkészültség, mesterlövészek a háztetőkön – egészen kivételes helyzetű külföldi vezetőnek kell lennie annak, akit ilyen magas szintű biztonsági intézkedésekkel fogadnak Budapesten. A brit kormányfőnek kijárnak ezek a körülmények, noha Cameron várhatóan mindössze három-négy órát tölt majd összesen Budapesten.

A hivatalos programban ugyanis egy parlamenti megbeszélés szerepel Orbán Viktorral, majd egy rövid sajtótájékoztató (a szervezésre rálátó forrásunk szerint aligha lesz lehetőségük a magyar újságíróknak kérdezni, egy-két szerencsésen kívül), aztán fel a Várba egy rövid vizitre Áder Jánoshoz. És Cameron már megy is ki a repülőtérre, kis túlzással a gép hajtóműveit sem érdemes leállítani.


Komoly közlekedési változásokra kell felkészülni


Ez persze nem meglepő. A brit diplomáciában – kivéve, ha nem a Nemzetközösség tagjairól, vagy az Egyesült Államokról van szó – alapvetően a gyors munkalátogatások a jellemzők, a felesleges protokolleseményekre nincs idő. Cameron így is Angela Merkeltől jön – a német kancellárral is csak egy munkavacsorát költött el kedden este. Ez már egy politikai győzelem diplomáciai forrásaink szerint Orbán Viktor számára, hiszen így a két egymást követő találkozóval Cameron gyakorlatilag egy szintre helyezte a magyar kormányfőt Merkellel.

A briteket ez a szimbolika valószínűleg kevésbé érdekli, magyar szempontból viszont az esemény PR-értéke sem elhanyagolható. Orbán Viktornak ugyanis nyilván jól jön, hogy egyből az év elején ilyen fajsúlyos nemzetközi szereplő nyitja diplomáciai naptárát.