Brüsszelben már megírták Orbán Viktor rémálmát

Fotó: Marc DOSSMANN/PHOTO EXPRESSION

-

Kiktől félti Orbán Viktor az európai népeket, és mit akarnak ezek az emberek? Az Európai Parlament két tekintélyes képviselője papírra vetette, hogyan alakítanák át az EU működését – a nélkül, hogy módosítanák a szerződéseket –, és ezt akár tekinthetjük félhivatalos berlini és római álláspontnak is. Borítékolható, hogy ez sokak ellenérzését kiváltja majd.


Valódi, kétkamarás törvényhozássá alakuló Európai Parlament és Tanács, az EP által választott EU-elnök, uniós pénzügyminiszter, és persze közös európai menekültpolitika, a menedékkérők tagállamok közti elosztásával – ez úgy hangzik, mintha David Cameron brit, vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök legrosszabb rémálma elevenedne meg az Európai Egyesült Államokról, ami éles ellentétben áll az általuk kívánt „szabad nemzetek Európájával”.

Az ötletek nem újak, a föderalisták – akiket Orbán legutóbbi évértékelőjében unionisták néven emlegetett – régóta szeretnék, hogy létrejöjjön az EU-ban is valami olyasmi, mint az Egyesült Államok szövetségi kormánya. Ehhez viszont módosítani kellene az EU-szerződéseket, ami jelenleg szinte lehetetlen, hiszen mind a 28 tagállam hozzájárulását meg kellene szerezni, több helyen népszavazás útján. Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságában ugyanakkor két képviselő kidolgozta, hogyan lehetne mindezt elérni szerződésmódosítás nélkül.

A néppárti, német Elmar Brok és a szocialista, olasz Mercedes Bresso írt egy jelentéstervezetet arról, hogyan lehetne a végsőkig kihasználni a jelenlegi, lisszaboni szerződés adta kereteket (magyar nyelven itt olvasható). A hasonló, úgynevezett saját kezdeményezésű jelentéseknek általában nincs túl nagy jelentőségük, hatásuk az uniós döntéshozatalra elhanyagolható. Ennek a tervezetnek azonban különös jelentőséget ad a megfogalmazók személye: tekintélyük miatt akár hivatalos német és olasz álláspontnak tekinthetjük, amit leírtak.


A jelentéstevők

Elmar Brok néppárti EP-képviselő, a német kormánypárt, a CDU politikusa. Igazi veteránnak számít, hiszen 1980 óta folyamatosan tagja az Európai Parlamentnek, jelenleg a külügyi bizottság elnöke. Sok egyéb funkciója mellett elnöke az Európai Föderalisták Uniójának.

Mercedes Bresso szocialista EP-képviselő, az olasz kormánypárt, a PD politikusa. 2004-ben választották először EP-képviselővé. 2005 és 2010 közt Piemont régió elnöke, 2010 és 2012 közt a Régiók Bizottságának elnöke. 2014-ben tért vissza az EP-be. Korábban ő is elnöke volt Európai Föderalisták Uniójának.



A képviselők szerint az Európai Uniónak és tagországainak olyan, eddig nem látott kihívásokkal kell szembenéznie, mint például a menekültválság, a terrorizmus, a globalizáció, az éghajlatváltozás, illetve a pénzügyi válság következményei. Márpedig ezeket a kihívásokat – írja Bresso és Brok – „a tagországok maguk egyenként nem tudják legyőzni, hanem szükség van az Unió együttes fellépésére”. Egyszóval történelmi szükségszerűség, hogy tovább kell lépni az integráció útján.

Úgy képzelik, hogy az EU működéséből száműznék az úgynevezett kormányközi megoldásokat (ezeknek egyszerűen „nem kellene létezniük”), és minden ügyet közösségivé tennének, még azokon a területeken is, amelyekben nem minden tagállam vesz részt. Az EP-képviselők azt szeretnék, ha valódi, kétkamarás törvényhozás jönne létre: megerősítenék az Európai Parlament jogköreit, a tagállamokat tömörítő Tanács eddig zárt üléseire pedig megfigyelőként beengednék az EP-képviselőket. Azt is szeretnék elérni, hogy a Tanácsa konszenzus helyett minden ügyben áttérnének többségi döntéshozatalra.


Orbán Viktor az Európai Parlamentben


Közhelynek számít, de máig nincs válasz Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter kérdésére: kit kell felhívni, ha Európával akarok beszélni? A tervezet megpróbál erre is választ adni, megint csak szerződésmódosítás nélkül. „A Szerződések értelmében az Európai Tanács elnöki posztját össze lehet vonni az Európai Bizottság elnöki posztjával” – írják. Ez azt jelenti, hogy Donald Tusk és Jean-Claude Juncker posztját egyesíteni lehetne, így lenne egy igazi elnök az EU élén, feltéve persze, hogy a Tanács „politikailag elkötelezné magát”, hogy a Bizottság elnökét teszi meg saját elnökének.

A két EP-képviselő létrehozná az unós pénzügyminiszter posztját, illetve a támogatására az uniós „pénzügyi és kincstári ügyvezetést”. Ezen a ponton kifejezetten arra hivatkoznak, hogy az Egyesült Államok Kongresszusi Költségvetési Hivatalának mintájára képzelik ezt el. Azt is szeretnék elérni, hogy az EU-nak ne csak a tagállamok befizetéséből legyen pénze, hanem „valós, saját források” felett rendelkezzen, például a megreformált áfa-rendszerből, vagy egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetésével.

Bresso és Brok igencsak messzire merészkednek, amikor azt javasolják, hogy ne csak a külügyek, de a védelem terén is kezdődjön meg a közös politika kialakítása, például a katonai kapacitások és beszerzések összehangolásával, egy állandó műveleti parancsnokság vagy egy európai tengerészeti erő felállításával. Utóbbi a menekültügyben is fontos lenne. Erről azt írják: „gondoskodni kell a menedékkérők méltányos elosztásáról”, és ebben „minden tagországnak részt kell venni”. Számolnak persze a lehetőséggel is, hogy ez nem jön össze, ebben az esetben a vonakodók nélkül is kialakítanának egy ilyen együttműködést.


Támogatás van, legitimáció nem biztos

Orbán Viktor korábban „lopakodó szerződésmódosításnak” nevezte azt a folyamatot, amibe Bresso és Brok javaslatai is illeszkednek, vagyis hogy az alapító szerződések módosítása nélkül lépjenek előre a föderáció irányába. Schöpflin György fideszes EP-képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja viszont a VS.hu érdeklődésére úgy fogalmazott: ez egyáltalán nem lopakodó, teljesen nyilvánosan, átláthatóan zajlik, csak meg kell nézni az alkotmányügyi bizottság által elfogadott jelentéseket.

A szövegről az első vitát már lefolytatták a testületben, és korábban soha nem látott mennyiségű, 888 módosító indítvány érkezett hozzá. Ilyenkor az EP frakciói közt kezdődik egy egyezkedés, ami sokáig eltarthat. Schöpflin biztos benne, hogy június 23., az EU-tagságról szóló brit népszavazás előtt biztosan nem történik semmi, de úgy számol, ha szavazásra kerül a jelentés, a Parlament el fogja fogadni: támogatni fogja a Néppárt nagyobb része, a liberálisok, a szocialisták és a zöldek frakciója is.

Más kérdés, hogy lesz-e bármi hatása. 2008-ban már elfogadtak egy hasonló jelentést, de az teljesen visszhangtalan maradt. Egy sor tagország kormánya – az élen a britekkel – biztosan élből elutasítja, és Schöpflin szerint az is kérdéses, hogy van-e legitimációja egy hasonló reformnak. Az EP-n kívüli világban inkább az látszik, hogy egyre erősödnek az euroszkeptikus mozgalmak. A magyar EP-képviselő szerint az ilyesfajta szöveg inkább a jövőnek szól, hátha egyszer újra összeül egy új alkotmányozó konvent, hogy teljesen újraírja az EU működésének szabályait.