Brüsszel visszakérné a Belvárosnak adott milliárdokat

Fotó: MTI / Balaton József

-

Az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli, hogy visszaköveteljék-e azokat a milliárdokat, amelyekből az elmúlt években felújították Budapest belvárosának utcáit, tereit. Az ügyben uniós jelzésekre Magyarországon is indult vizsgálat, a közel egy éve tartó nyomozásnak egyelőre nincs gyanúsítottja.


Az Európai Unió vizsgálja, megfelelően költötték-e el az egyik legfontosabb belvárosi fejlesztéshez, a „Budapest Szíve” nevű programhoz kapott uniós milliárdokat. A Kiskörúton belüli utcákat, tereket az elmúlt években 15,18 milliárd forintból újították fel, ebből 9,9 milliárd forint származott uniós forrásból.

Az Európai Bizottság (EB) a múlt héten arról tájékoztatta Jávor Benedeket, a PM európai parlamenti képviselőjét, hogy elindították azt az eljárást, amelynek során Magyarországtól visszakövetelhetik a kifizetett pénzeket. A magyar hatóságok elküldték észrevételeiket Brüsszelnek az ügyben. Jelenleg ezeket elemzi az EB, ezután dönt a tényleges visszafizettetésről. A politikusnak küldött levélből nem derül ki, hogy a pénzek mekkora részét kérik vissza.

Az Európai Bizottság lapunk megkeresésére sem említett konkrét összeget, csupán megerősítették a Jávor Benedeknek írt információkat. Megkerestük az ügyben a Miniszterelnökséget is, amely az európai uniós források magyarországi felhasználásáért felel. Kíváncsiak voltunk arra, hogy Brüsszelnek milyen kifogásai vannak, mennyi pénzről van szó, illetve mivel érvel a kormány. A minisztérium azt válaszolta, az uniós jogszabályok miatt semmilyen részletet nem árulhatnak el az ügyről.


Irányították a tendert?

Az Európai Bizottság válaszában az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelentésére hivatkozott, amely tavaly januárban fejezte be „Budapest Szíve” vizsgálatát. A vizsgálatról elsőként lapunk számolt be, akkor derült ki, hogy a brüsszeli nyomozók szabálytalanságokat találtak a programnál. Az OLAF soha nem ad bővebb tájékoztatást a vizsgálatairól, most is csak annyit közöltek, „pénzügyi korrekciós javaslatot” tettek az EB-nek. Ezt nem részletezték bővebben, de valószínűleg a pénz egészének vagy egy részének visszakövetelését javasolták. Az EB ezen javaslat miatt kért magyarázatot a magyar kormánytól.

Az OLAF tavaly januárban a magyar ügyészséget is megkereste észrevételeivel. Ezután a Fővárosi Főügyészség márciusban nyomozást rendelt el „különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt”. A nyomozással a BRFK korrupció elleni főosztályát bízták meg. A rendőrség megkeresésünkre semmilyen részletet nem árult el, az ügyészség is csak annyit közölt: a nyomozás október 2-i határidejét kitolták március 2-ára.

Sejteni azonban lehet, hogy milyen kifogásai lehetnek Brüsszelnek. Az Index még 2012-ben arról írt, hogy az Európai Bizottság 1,8 milliárd forintos bírságot helyezett kilátásba a „Budapest Szíve” I. üteme, a „Belváros új főutcája” miatt. Szerintük a munkákat megelőző közbeszerzéseknél túlzottan szigorúra szabták a feltételeket, ezeknek csak egyetlen jelentkező, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holding 2000 Zrt.-ből álló konzorcium felelt meg. Versenytárs hiányában a munka a pályázati árnál 10-15 százalékkal drágább lett – írta akkor a lap.



A tervezők után nyomoznak?

A magyar hatóságokat ugyanakkor, úgy tűnik, nem a kivitelező cégek érdeklik. Az ügyet közelről ismerő forrásból úgy értesültünk, hogy a rendőrség a projekt tervezési szerződéseit vizsgálja. A hatóságok azt gyanítják, hogy egyoldalú előnyhöz juthattak a tervezési munka elvégzői, emiatt vagyoni hátrány is érhette az V. kerületi önkormányzatot. A hűtlen kezelési ügyek bizonyításához hasonlóan a rendőrség valószínűleg most is igazságügyi szakértő segítségét kéri. Gyanúsítottja egyelőre nincs az ügynek.

A „Budapest Szíve” program tervezését a Főmterv Zrt., a Közlekedés Kft., és a Város Teampannon Kft. alkotta konzorcium nyerte el. Az V. kerület megbízásából 78,5 millió forintért készítették el a „Belváros új főutcája” terveit, itt a Közlekedés Kft. volt a konzorcium vezetője. A tervezőiroda magánszemélyek tulajdonában áll, egyikük Várady Zsolt édesapja. Várady volt az WiW egyik alapítója, az elmúlt években internetadó elleni tüntetéseken is felszólalt. A Közlekedés Kft. szerint a rendőrség eddig sem őket, sem a konzorcium többi tagját nem kereste meg.

A „Budapest Szívének” voltak olyan elemei, amelyeket a fővárosi önkormányzat bonyolított le. A tervezőirodák a főváros megbízásából készítették el a Károly körút és a Március 15-e tér felújításához szükséges terveket, a munka 245 millió forintba került. Ez sem tűnik jelentős összegnek ahhoz képest, mint amennyibe a tervek alapján készülő beruházás került. A felújítási munkák összesen 5,38 milliárd forintba kerültek, ebből 4,3 milliárd forintot tett ki az uniós forrás. Ezek a beruházások jelentették a „Budapest Szíve” második és harmadik ütemét.

Az V. kerület és a főváros is azt írta megkeresésünkre, hogy a hatóságok hivatalosan nem keresték őket a „Budapest Szíve” miatt. A belvárosi önkormányzat még tavaly, az OLAF nyomozására reagálva azt közölte, a Belvárosban érvényesül a verseny, mert más konzorcium nyerte a „Belváros főutcájának” különböző ütemeit. A főváros önkormányzat azt hangsúlyozta, hogy a munkákat megelőző közbeszerzések idején Demszky Gábor volt a polgármester.


A Belváros kedvenc építője

Az Index szerint a leginkább problémásnak talált „Belváros új főutcája” nevű projekt lebonyolítója az V. kerületi önkormányzat volt. A 2009-ben indult projekt során a Kálvin tér és a Szabadság tér közti utcákat, tereket (Kecskeméti utca, Egyetem tér, Károlyi Mihály utca, Petőfi Sándor utca, Bécsi utca, Erzsébet tér, Október 6. utca) újították fel. Az ötletgazdák egy klasszikus főutcai hangulatot akartak teremteni, ezért nemcsak a lepukkant utcákat újították fel, de a forgalmat is csillapították a környéken. A végszámla 5,5 milliárd forint lett, ebből 2 milliárd forint volt az uniós pénz.

Az egyik kivitelező, a BAU Holding 2000 Zrt. jelenleg felszámolás alatt áll. A társaság korábban Borzován János érdekeltségébe tartozott, az üzletember Rogán Antal polgármestersége idején az V. kerület egyik legtöbbet foglalkoztatott építési vállalkozója volt. A Direkt36 összesítése szerint 2000 és 2010 között (részben Rogán polgármestersége idején) több esetben konzorcium tagjaként 6,5 milliárd forint értékben kapott munkákat az V. kerülettől. Borzovánt építőpari cégén és a jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodán keresztül próbáltuk elérni, egyelőre sikertelenül.

A konzorcium másik tagja, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. korábban számos műemléki munkában, így a Parlament, a gödöllői kastély, a pécsi Zsolnay-negyed felújításában is részt vett. A társaság három magánszemély tulajdonában van. Balogh Miklós vezérigazgató-társtulajdonos a VS-nek azt mondta, a rendőrség az elmúlt egy évben nem kereste őket, utoljára évekkel ezelőtt az OLAF kért be tőlük anyagokat. A vezérigazgató szerint nem igaz, hogy csak ők feleltek meg a kiírásnak, inkább arról van szó, hogy más nem vállalta a munkát a határidő rövidsége miatt. Végül komoly veszteséggel szálltak ki a projektből – tette hozzá.

A „Belváros új főutcája” második üteme a Ferenciek tere átalakítása volt, ez további 4,3 milliárd forintba került, amiből 3,6 milliárd volt uniós pénz. Ez a munka akkor még nem indult el, amikor az EU már jelezte aggályait. A Ferenciek tere felújítását végző konzorcium vezetője az EU-Line Építőipari Zrt. volt, amely a Direkt36 szerint szorosan kötődik Borzován Jánoshoz.