Az utcán folytatódik a lengyel politika legnagyobb botránya

Fotó: NurPhoto / Maciej Luczniewski

-

Tavaly ősz óta az alkotmánybíróság összetétele és jogkörei miatt áll a bál Varsóban. A kormányzó konzervatívok alaposan átalakították a rendszert, de a testület úgy döntött, ez nem volt szabályos. A Velencei Bizottság is véleményt nyilvánított, de a kormány nem hajtja azt végre, ezért az ellenzék utcára hívta a híveit.


Az első jelentések szerint több ezerre becsülhető azoknak a tüntetőknek a száma, akik szombat délben gyűltek össze a lengyel alkotmánybíróság varsói székhelye előtt, a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) elnevezésű mozgalom, valamint az ellenzéki pártok, köztük a Polgári Platform (PO) és a Nowoczesna (Modern) által szervezett tiltakozáson. Az ellenzéki tömörülések vezetőinek beszédei után a tömeg a belvároson keresztül az elnöki palota elé vonult.

A tüntetés azután kezdődött, hogy Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő szombat délelőtti sajtóértekezletén bejelentette: a Velencei Bizottság kritikája ellenére nem hirdetik ki a hivatalos közlönyben, így nem léptetik hatályba azt a március 9-én hozott alkotmánybírósági határozatot, ami megsemmisítette a testületről szóló törvény decemberi módosítását. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által elfogadott törvénymódosítás alapvetően változtatta meg a testület működését, és a kormánypártoknak kedvez.


Patthelyzet

A lengyel belpolitikát hónapok óta meghatározó ügy azzal kezdődött, hogy a tavaly októberi parlamenti választások előtt a leköszönő PO-kormány öt új alkotmánybírót választott, így a 15 tagú testület összes tagja PO-jelölt lett. A PiS hatalomra kerülve érvénytelenítette a PO bírójelöltjeinek megválasztását és öt saját bírót választott. Bár az alkotmánybíróság szerint a PO és a PiS többségű szejm döntése is alkotmányellenes volt, az államfő mind az öt bírót beiktatta. A testület ugyanakkor csak kettejüket ismeri el, a többiek nem is vesznek részt a munkában.

A decemberi törvénymódosítás értelmében viszont nagy súlyú ügyekben legalább 13 bíró jelenlétében, kétharmados többséggel lehet csak érvényes határozatokat hozni. A kormány a szerinte hiányos összetétel miatt eleve törvényellenesnek nyilvánította a bírói testületnek a törvénymódosítással foglalkozó tárgyalását. Kialakult tehát egy olyan politikai patthelyzet, aminek a feloldására kevés az esély, hiszen a szemben álló felek érdekei teljesen ellentétesek.

Az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a korábban magyar ügyekben is véleményt nyilvánító a Velencei Bizottság pénteken úgy foglalt állást, hogy az alkotmánybíróság korlátozása alááshatja a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, és a taláros testület döntéseinek végrehajtására szólította fel a varsói kormányt. A bizottság elnöke, Gianni Buquicchio szerint ugyanakkor a jelentés megállapítja, hogy a lengyel alkotmánybírósági válságért az előző és a jelenlegi kormány egyaránt felelős.


Nem alkusznak

A kormányszóvivő szombaton erre reagálva jelentette be, hogy nem hirdetik ki az alkotmánybírósági határozatot, hanem a szejm elé terjesztik a Velencei Bizottság jelentését. Bochenek szerint az előző kormány idején keletkezett patthelyzetet „a parlamenti képviselők közös munkája révén kell megoldani”. Az ellenzék szerint viszont nem az egész szejm, hanem a PiS fogadta el a vitatott törvénymódosítást, így jelentés megvitatása a szejmben nem megoldás. „Az ellenzék számára ezért nincs más kiút, csak az utcai tüntetések” – szögezték le a Modern képviselői.

Az utcai tüntetéseken való részvételre buzdított a PO elnöke, Grzegorz Schetyna is, aki kilátásba helyezte: pártja az EU-hoz fordul, és szeretné, hogy az Európai Parlament egy Lengyelországról szóló határozatot fogadjon el. Schetyna már pénteken, a 2014-es ukrajnai fordulatra utalva, bejelentette: amennyiben az alkotmánybíróság helyzete nem oldódik meg, „a konfliktus utcára terelődik, és az összes aktivitást utcára kihelyezve, egy varsói Majdanról beszélhetünk majd”.