„A magyar állam vészkorszakban elkövetett jogsértése tagadhatatlan”

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

A washingtoni fellebbviteli bíróság pénteken elutasította a magyar állam érveit, amellyel mentesítette volna magát a felelősségre vonhatóság alól a holokauszt-túlélőkkel folytatott perben. Az ügye most egy alsóbb szintű bírósághoz került, újratárgyalják.


A keresetet tizennégy holokauszt-túlélő indította, közülük négyen az Egyesült Államokban élnek. A felperesek kárpótlást követelnek a magyar államtól, a Magyar Államvasutaktól (MÁV) és a Rail Cargo Hungariától (a MÁV Cargo jogutódjától) azon a jogcímen, hogy nem kaptak jóvátételt az alperesektől a vészkorszakban elszenvedett jogtalanságokért.


Columbia kerület szövetségi fellebbviteli bírósága pénteken kimondta: a Magyarország és a második világháború győztes hatalmai között 1947-ben aláírt párizsi békeszerződés nem mentesíti a magyar tisztségviselőket a felelősségre vonás alól. Korábban ugyanis az ügyben eljáró bíróság elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy az ellenkezne a békeszerződés rendelkezéseivel.


A pénteki ítélet nyomán a keresetet ismét meg kell vizsgálnia egy alsóbb szintű bíróságnak, amelynek azonban továbbra is döntenie kell arról, továbbléphet-e az ügy azelőtt, hogy a felperesek kimerítették volna az összes magyarországi jogorvoslati lehetőségüket. Egy hasonló, az állam és a MÁV elleni perben ugyanis egy chicagói szövetségi fellebbviteli bíróság tavaly januárban erre az indoklásra hivatkozva hagyta helyben egy alsóbb szintű bíróságnak a kereset elutasítására vonatkozó döntését.


Pénteki ítéletében Sri Srinivasan bíró elutasította a magyar állam érveit, miszerint a párizsi békeszerződés jelenti a holokauszt-túlélők számára az egyetlen jogi alapot, hogy a második világháború alatt elkobzott vagyontárgyaikért jóvátételt kaphassanak. A bíró elutasította a magyar kormány állításait, miszerint az ügy politikai kérdéseket vet fel, amelyeket nem bíróságon kellene megoldani.


„A magyar kormány által a magyar zsidók ellen a vészkorszakban elkövetett jogsértések kimondhatatlanok és tagadhatatlanok" - írta döntésének indokolásában Srinivasan.

A bíró szerint a szövetségi jogszabályok lehetővé teszik az áldozatoknak, hogy keresetet nyújtsanak be, „beleértve a magyar zsidók elleni népirtás elkövetése során a felperesektől elkobzott vagyontárgyak" ügyét.