A leghülyébb okok, amelyek miatt Észak-Koreában kivégezhetnek

Forrás: MTI/MTVA

-

Kim Dzsong Un, Észak-Korea fiatal diktátora szereti a frizuráját, a kosárlabdát, és szeret embereket kivégeztetni. Ha ön észak-koreai, és nem elég óvatos, könnyen kivégzőosztag előtt találhatja magát. Összeszedtük, mivel lehet kivívni Kim Dzsong Un haragját.


Kim Dzsong Un neve magyarul annyit tesz, hogy „Igaz Kegyelem”. Ha igazak a hírek, Igaz Kegyelem a napokban újabb magas rangú tisztviselőt végeztetett ki: ezúttal a hadsereg vezérkari főnökét, Ri Jong Dzsilt.


Miközben Észak-Korea hidrogénbombákkal fenyegeti a világot, ilyesmin már meg sem lepődik senki. A nagyjából 32 éves Kim Dzsong Un ugyanis óvatos becslések szerint körülbelül 70 embert öletett meg 2011-es hatalomra kerülése óta, vagyis tízszer többet, mint apja, Kim Dzsong Il a saját uralkodásának első éveiben.



Egy meg nem nevezett magas beosztású dezertőr a CNN-nek azt állította, hogy az észak-koreai elit rettegésben és bizonytalanságban él, mióta Kim Dzsong Un átvette a hatalmat. Az észak-koreai viszonyok miatt a dezertőr szavait a lap nem tudta más forrásból is megerősíteni, ám a férfi szerint éppen a vérszomjas természete lehet a fiatal diktátor veszte: könnyen lehet, hogy az elit megelégeli az életveszélyt, és puccsot hajt végre ellene. Kim Dzsong Un paranoiája így önigazolóvá válhat – ennek tudatában pedig a kivégzések száma is tovább emelkedhet.

Hogy pontosan milyen okok álltak a vélt vagy valós riválisok félreállítása mögött, azt még megtippelni is nehéz, hiszen általában még a kivégzés tényét is csak valószínűsíteni lehet az információs fekete lyuknak számító Észak-Koreában. A rendelkezésre álló, többé-kevésbé tényként elfogadott információk alapján összeszedtünk néhány fontos tanácsot, amire érdemes odafigyelnie, ha netán az élet úgy hozná, hogy Kim Dzsong Un közelébe kerül.


Nem akart sok fát

Choe Yong Gon egyike volt Kim Dzsong Un hét helyettesének, amíg – a dél-koreai Yonhap hírügynökség szerint – 2015 májusában ki nem végezték. Az ügynökség értesülései szerint Choe Yong Gon nem értett egyet a vezér erdőtelepítési terveivel – vesztére.


„Jelenleg az ország erdői egy útelágazáshoz értek: örökre kipusztulnak, vagy sikerül őket feléleszteni” – mondta Kim Dzsong Un egy tavalyi beszédében. Hivatalos jelentések szerint a súlyos szárazság Észak-Korea rizsföldjeinek egyharmadát elpusztította.

Az aszályra válaszul a kormány intenzív erdőtelepítési kampányokba kezdett. Kim Dzsong Un azokat a tisztségviselőket is kritizálta, akik inkább az árvizek okozta károkat igyekeztek kezelni, ahelyett, hogy fák ültetésével megelőzték volna azokat.


Nem akart vízi vidámparkot

Kim Dzsong Un nagybátjaként Csang Szongthek volt az ország második legbefolyásosabb embere – sokak szerint pont a befolyásossága lett a veszte. Az első számú vezető elleni összeesküvéssel vádolt Csangot 2013 decemberében a hadbíróság árulónak nyilvánította, és nem sokkal később ki is végezték.


Ugyan eleinte elterjedt a hír, hogy a férfit 120 kutyával marcangoltatták szét, valószínűbbnek tűnik, hogy kivégzőosztag lett a sorsa. Az ítéletet és a kivégzést kivételesen a KCNA nevű állami hírügynökség is megerősítette.

Kim Dzsong Il személyesen bízta meg halála előtt testvérét, Csang Szongtheket, hogy egyengesse a fiatal Kim Dzsong Un útját. Ezt a férfi meg is tette, ám jelentések szerint nézeteltérés támadt köztük, mikor a diktátor egy vízi vidámparkot akart építeni, Csang szerint viszont a gazdaságot kellett volna előbb rendbe tenni.


A kivégzett ember rokona volt

Csang Szongtheknek a családja sem úszta meg – a férfi halálát követően a felesége, Kim Dzson Un vér szerinti nagynénje rejtélyes körülmények között eltűnt. Felröppentek találgatások arról, hogy az asszony esetleg öngyilkos lett, vagy agyvérzést kapott, ám egy dezertált észak-koreai tisztviselő szerint Kim Kyong Huit valójában megmérgezték, mert sokat panaszkodott férje kivégzése miatt. Csang Szongthek testvérét szintén megmérgezték, a legközelebbi segédeit pedig gépágyúval lőtték szét nagy nyilvánosság előtt.

Ők egyébként még mindig jobban jártak, mint az a miniszterhelyettes, akit 2014 decemberében egy karóhoz kötöttek, majd lángszóróval élve elégettek. Az O Sang-hon nevű férfit korrupcióval vádolták.


Megdöglöttek a teknősei

Egy teknősfarm meg nem nevezett vezetője az életével fizetett, amiért az áramkimaradásokra és szűkös élelmiszeradagokra fogta a telep teknőseinek nagy mértékű pusztulását. Kim Dzsong Un akkor vonta kérdőre a férfit, amikor 2015 májusában meglátogatta az édesapja, Kim Dzsong Il által épített farmot.


A diktátor szerint nem az elégtelen áram- és élelmiszer-ellátás okozta az újszülött teknősök halálát, hanem a telep vezetőinek felelőtlen munkastílusa és maradi gondolkodása. A látogatás után nem sokkal a teknősfarm vezetőjét kivégezték.

Észak–Korea áramellátásának jelentős részét vízerőművek adják, ám az országot érő súlyos szárazság miatt általánossá váltak az áramkimaradások. Kim Dzsong Un különösen csalódott volt, hogy a telepnek nem sikerült homárt tenyésztenie, mivel a tervek szerint az került volna az országot irányító Munkáspárt alapításának októberi évfordulóján az ünnepi asztalra.


Beszólt és elaludt

Jelentések szerint Hyon Yong Cholt, Észak-Korea védelmi miniszterét valamikor 2015 tavaszán tárgyalás nélkül kivégezték. Úgy tudni, Hyon Yong Cholt nagy nyilvánosság előtt légvédelmi ágyúkkal lőtték szét egy katonai iskola területén.


A CNN cikke szerint Hyonnak azért kellett meghalnia, mert nem követte megfelelően a vezér utasításait, illetve többször is elégedetlenségét fejezte ki Kim Dzsong Unnal kapcsolatban. Feltehetően az sem segített, hogy egyszer elaludt egy találkozón, amelyet a diktátor szervezett.

Hyon Yong Chol még Kim Dzsong Il uralma alatt mászta meg a katonai ranglétrát, a szakértőket nagyon meglepte a védelmi miniszter kivégzése.


Nem akart pártfunkcikat

Dél-koreai források szerint korrupciós és egyéb vádakkal végezték ki a vezérkari főnököt, körülbelül azzal egy időben, hogy Kim Dzsong Un a hivatali visszaélésekről tartott beszédet a párt és a hadsereg vezetőinek.


A tiszt eltűnése már csak azért is szembeötlő volt, mert korábban rendszeresen elkísérte a vezetőt a különböző katonai jellegű eseményekre és hadgyakorlatokra. Ri Jong Dzsil azonban már nem volt jelen annak a rakétának a február 7-ei fellövésénél, melyről Észak-Korea azt mondja, hogy műhold, sokan viszont attól tartanak, hogy valójában ballisztikus rakétát teszteltek.

A dél-koreai sajtó szerint Ri Jong Dzsil nem nézte jó szemmel, hogy pártfunkcionáriusokat neveznek ki a hadsereg élére. Úgy vélik, ez vezethetett a kivégzéséhez is.