A Lázár-lista legjei

Forrás: met.hu

-

A hírhedt tervezet között találunk olyat, amelyik 146 éve működik, de olyat is, amelyik három hete.


Lázár János bürokráciacsökkentő megszorítástervezetén szereplő megszüntetendő vagy beolvasztandó intézmények listáján a legnagyobb múltra az Országos Meteorológiai Szolgálat tekint vissza: Ferenc József rendeletével 1870-ben alapították. Találunk még nagy múltú intézményeket, ám a többséget – hetvenből negyvenet – a 2010-es kormányváltás óta hozták létre. Egy részüket átszervezéssel, összevonással vagy éppen leválasztással – ilyen például a Forster Örökségvédelmi Hivatalból kivált Eszterháza központ –, de vannak vadonatújak is. Ilyen a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, amelyről sokat nem tudni, csak annyit, hogy Szász Jenő a kutatásra 1,3 milliárd forintot kap idén.

A legfiatalabb önállóságát vesztő szervezet a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, amelyet 2016. január elsejével alapított a Nemzetgazdasági Minisztérium. A hatóság az akkreditáló testület munkáját vette át, ez a szervezet végzi például laboratóriumok hitelesítését.

A jogutód nélkül bezárásra ítélt intézmények közül a legtöbb – szám szerint hat – az Emmi alá tartozik, de ebbe a tárcába olvasztják be a legtöbb, 16 hivatalt is.


A Nemzeti Közlekedési Hatóság sok pénzt hoz az államkasszának


A legnagyobb költségvetési támogatást az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ kapja a megszüntetendő hivatalok közül. A szervezet ebben az évben 8,12 milliárd forintból gazdálkodhat, ezt 680 millióra tervezett bevétel kompenzálja. Milliárdos tétel még ezen a listán a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (2,2 milliárd) és a Nemzeti Művelődési Intézet (1,3 milliárd) dotációja is.

A beolvasztandók között a legnagyobb, 14,63 milliárdos támogatás a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának jár. Sorrendben a második (12,59 milliárd forinttal) az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, amelynek egyébként négy intézménye is szerepel a listán.

A legkevesebb pénzbe – nulla forintba – a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (NÉBIH), a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és a Nemzeti Közlekedési Hatóság kerül a büdzsének. Ez érthető, hiszen mindhárom szervezet jelentős bevételekkel számol: az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat bezsebelő NÉBIH 20,8 milliárddal, a bányajáradékból élő hivatal 2,5 milliárddal, a rekorder a közlekedési szervezet pedig 31 milliárddal.

A megszűnésre ítélt szervezetek közül a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet jut a legtöbb pénzhez, idén a tervek szerint 913 millió forinthoz.


Mi az a Lázár-lista?

Tavaly december 23-án jelent meg az a kormányhatározat, amely Lázár János feladatául szabta a háttérintézmények felülvizsgálatát. A jogszabály február 1-ig adott határidőt a miniszternek, hogy készítse el a javaslatát. A miniszter a határidő letelte előtt több mint egy héttel vitte be a kormányülésre a tervezetet. Ezt egyelőre nem fogadták el, csak első olvasatban tárgyalták.

A csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár úgy fogalmazott, „a kormány célkeresztjében vannak” a listán szereplő intézmények. (A teljes listát ebben a cikkünkben találja.) A napokban kezdődnek az egyeztetések arról, hogy az egyes háttérintézményeket, meg lehet-e egyáltalán szüntetni, ha igen, hogyan, összevonni vagy beolvasztani a minisztériumokba. Az ügyben a végleges döntés a február 10-i kormányülésen várható.