A kormány máris lemondott a látványos terrorkészültségről

Fotó: VS.hu / Mudra László

-

Nem fog sokáig tartani a látványos utcai terrorellenes jelenlét Magyarországon – erről beszélt egy kormányzati illetékes a VS.hu-nak. Mégpedig két okból: drága, és politikailag középtávon már nem kifizetődő. A komolyabb változások ezúttal is a háttérben történhetnek majd.


Páncélozott csapatszállítók a nemzetközi repülőtereknél, kommandós TEK-esek a köztereken, a metróállomásokon – az utca emberének egyelőre ezt hozta a terrorellenes készültség második fokozatának elrendelése. Ez már csak eggyel alacsonyabb, mint a legmagasabb készültség, amelyet csak akkor lehet elrendelni, ha már közvetlenül Magyarországot érte a támadás.

Név nélkül nyilatkozó kormányzati illetékesek ugyanakkor elismerték lapunknak, hogy ez inkább csak „lélektani hatást” gyakorolhat a választópolgárokra, a jelenlét önmagában egyetlen terroristát sem tart vissza tette elkövetésétől – főleg nem egy öngyilkos terroristát. Brüsszelben is robbantottak, hiába vannak katonák az utcákon már régóta.


Túlóra, túlóra, túlóra

Egy az ügyre rálátó kormányzati illetékes szerint nem is maradnak sokáig a TEK-esek az utcán. Egyszerűen azért, mert túl sokba kerül az akció. „Rengeteg túlórapénzt kell kifizetnünk ilyenkor, és arról egyelőre sehol nem esett szó, hogy akár a rendőrség, akár a honvédség, esetleg a TEK pluszforrásokat kap ennek fedezetére” – mondta informátorunk. Hogy ez az összeg konkrétan mekkora, azt csak utólag lehet megmondani, de emlékezetes, hogy tavaly decemberben a belügy utólag visszakérte a rendőröktől annak a pénznek egy részét, amelyet a szeptemberi–októberi, a déli határon eltöltött extraszolgálataikért kaptak. Volt olyan is, akinek 250 ezer forintot kellett visszafizetnie.


Pörög a számláló


A másik ok, amiért nem marad sokáig a 2-es fokozat, hasonlóan prózai: politikai kommunikáció szempontjából egy idő után már nem érné meg fenntartani. „Ha hetekig, hónapokig marad a készültség, az nemcsak drága, de egy idő után egyszerűen megszokják az emberek. Ha a TEK-es »utcabútorrá« válik, már úgy mennek majd el mellette, hogy észre sem veszik. Akkor pedig ezzel már nem tudod fenntartani a »kormány mindent megtesz a biztonságunkért« érzetet” – magyarázta informátorunk.

A szakpolitikus még azt is elismerte, hogy a kormányzat „kifejezett politikai célja, hogy folyamatosan változtassa a készültség szintjét”, pont azért, hogy néha látványosan megemelhesse azt. A kettesről már csak az egyesre lehetne emelni, de ezzel kapcsolatban annyira egyértelműen tartalmazza a törvényszöveg az ország elleni támadást, hogy ezt más esetben aligha lehetne megmagyarázni. Igaz, Bakondi György jelenleg is azzal magyarázza a kettest, hogy ugyan „nincsenek konkrét információik arról, hogy Magyarország ellen támadás készül, de létezhetnek ilyenek”.

„A mai kormányzati bejelentések egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány a következő hetekben a komolyan törvénykező kabinet szerepét fogja játszani, és a kommunikáció hangsúlya az lesz, hogy


úgy dolgozunk keményen, hogy egy sor törvényjavaslatot elkészítünk, az utcai biztonsági jelenlét háttérbe fog szorulni

– mondta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyik ellenzéki tagja is a szerdai ülés után.


Az első javaslatcsomagot csütörtökön be is jelentette Pintér Sándor belügyminiszter. Ennek elfogadása – és az, hogy egyáltalán használható lesz-e – ugyanakkor egyelőre kétséges.


Szavakban ott vagyunk

A kormány egyébként már többször bizonyságát adta, hogy ugyan szavakban támogat közös európai biztonsági törekvéseket, de ha arról van szó, hogy ezekre pénzt kellene költeni, akkor a költségvetési szempontok felülírhatják az ígéreteket. A Krím annektálása és a Kelet-Ukrajnai konfliktus nyomán például még 2014-ben a walesi NATO-csúcs egyik leghangsúlyosabb témája volt a védelmi képességek növelése.

Magyarországon ennek elengedhetetlen feltétele lenne a honvédség elavult szovjet/orosz gyártmányú helikoptereinek lecserélése újakra, ezt a környező országok közül egyedül mi nem tettük meg. Mégis, mint legutóbb megírtuk, az évek óta halogatott helikoptertender kiírása legújabban a nullszaldós költségvetés ötletén futott zátonyra.

Kérdés persze, hogy a párizsi, brüsszeli merényletek mekkora hatással lesznek a NATO júliusi csúcstalálkozójára.

Egy másik kormányzati forrásunk úgy fogalmazott, a NATO alapvetően katonai-védelmi szervezet, de az orosz fenyegetés mellett már évek óta a déli fenyegetés jelenti a legnagyobb problémát, ennek természetesen része az Iszlám Állam és az iszlám terrorizmus elleni küzdelem. „Biztos vagyok benne, hogy ez a két téma marad a legfontosabb júliusban Varsóban is. Most egyeztetések indulnak majd meg a szakminisztériumok között, és júliusra biztosan összeáll majd egy olyan intézkedéscsomag, amelyre a tagállamok kormányfőinek már csak igent kell mondaniuk” – tette hozzá.

Az ország nemzetközi kapcsolataira rálátó szakember szerint nagy meglepetésre nem kell készülni, elsősorban a tagállamok titkosszolgálatainak jobb együttműködése jöhet szóba egymás között, és másokkal is, például az ezen a téren komoly tapasztalatokkal rendelkező Izraellel. Egy Európán kívüli nyugati szövetséges diplomatája is arról beszélt a brüsszeli támadások kapcsán: az EU-nak el kell döntenie, hogy „a mindenekfölött álló emberi-jogi szemlélet és a biztonság skáláján hajlandóak-e elmozdulni az utóbbi felé”.

Ezzel egyetértett a cikkünk elején már idézett kormányzati forrás is, szerinte Brüsszel után minden tagállamban meglesz erre a politikai akarat.