A budapesti gettó felszabadítására emlékeztek

Fotó: MTI / Mohai Balázs

-

A budapesti gettó felszabadításának 71. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést Budapesten, a Dohány utcában, a gettó emlékfalánál.


Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében tartott megemlékezésen Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija azt mondta: 71 évvel ezelőtt a mostani megemlékezők vagy rokonaik megtapasztalták, hogy milyen szörnyű lehet az emberi gyarlóság, hogyan lehet bezárni embereket a származásuk, vallásuk miatt, megfosztani őket emberi mivoltuktól, az élet lehetőségétől, és állatokként beterelni őket egy város kis területére, aztán marhavagonokban a halál felé küldeni.

Ezek az emberek megtapasztalták a borzalmakat és a szabadulást is - tette hozzá. Megfogalmazása szerint a gettó abban az időben fizikai körbezárást jelentett, de lehet gettóról beszélni szellemi, spirituális értelemben is. Szerencsére már nincsenek gettók fizikai értelemben, de a felszabadulásra emlékezve arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy "ne zárjuk magunkat szellemi gettóba, ne vegyük körül magunkat falakkal" - mondta.

Ne történhessen meg az - folytatta -, hogy nem leszünk elég nyitottak a világra, a másként gondolkodó emberekre, amint az sem, hogy attól félve, hogy mások mit gondolnak, nem merjük elmondani gondolatainkat, nem merjük megélni identitásukat, vállalni vallásunkat.


Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszédet mond a budapesti gettó felszabadításának 71. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Dohány utcában, az egykori gettó emlékfalánál 2016. január 17-én.


A megemlékezésen Arányi György holokauszt-túlélő felidézte 1944 karácsonyát, amikor az auschwitzi haláltáborban társaival egy dalt énekeltek arról, hogy "minden elmúlik egyszer, minden a végéhez ér, minden december egy új májust ígér", közben pedig az orosz ágyúkat hallgatták. A felszabadulást 1945 májusában élte meg, amikor németek helyett amerikai katonák hangját hallotta.

Az eseményen részt vett Ilan Mor izraeli nagykövet és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), a VII. kerület polgármestere is. A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a gettó emlékfalánál.

A budapesti "nagy" gettó határait megszabó belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt területet december 10-én zárták le. A gettó 4513 lakásában összezsúfolt emberek száma 1945 elején elérte a 70-80 ezret. A gettó 1945. január 18-i felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak. Az ostromot és a nyilasok rémuralmát 70 ezer ember élte túl a nagy gettóban.