Valóra vált a taxisok és a brókerek rémálma

Fotó: Vs.hu / Hirling Balint

-

A hét nyertese a Ustream volt, a legnagyobb vesztesek pedig a budapesti taxisok. Az is kiderült: akinek van pénze, hizlalhatja a vagyonát. Ez történt a héten a gazdaságban.


Aligha fogják a fővárosi taxisok legsikeresebb akciói közé számítani azt a blokádot, amely hétfőn reggel kezdődött Budapest közepén. A taxisok az Uber betiltását akarták kiharcolni, ám legfeljebb a legnagyobb konkurenciájuknak számító közösségi fuvarszolgáltatás kapott kis ingyenreklámot a majdnem egy hétig tartó demonstrációnak köszönhetően.

Mert ugyan a kormány több tagja is azzal igyekezett lecsillapítani a taxisokat, hogy azt közölte: az ő oldalukra álltak, ez valójában semmilyen korlátozó intézkedést nem hozott az Uberre nézve. Pénteken ugyanis kiderült: az Uber-sofőröktől azt fogják számon kérni, amit elvben eddig is, az adófizetést és a szükséges dokumentumok meglétét. Áremelést azonban a kormány nem vár el tőlük, így pedig egyelőre hátrányban lesznek a fix tarifával szállító taxisok.


Végül négy napig tartott a lezárás a Deák tér környékén


Csok: a kérdések hete

Amíg a fuvarozók az utcán hallatták a hangjukat, sok család próbált sok évre szóló döntést meghozni. A családok otthonteremtési kedvezménye, vagyis a csok decemberi kiterjesztése után ugyanis első ránézésre igencsak kedvező feltételekkel juthatnak lakáshoz azok, akik legalább három gyereket nevelnek vagy vállalnak a következő években.

A kép azonban nem ennyire szép, de legalábbis nem ennyire egyértelmű. Megnéztük, mire lehet elég a szülők fizetése, és hogy a felkínált, legfeljebb tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatásból, illetve az igényelhető, állami támogatással 3 százalékos fix kamatozású lakáshitelből lehet-e olyan lakást venni vagy építeni, amilyet a kormány elvár. A 60 négyzetméteres új építésű lakások és a 90 négyzetméteres házak bűvöletében élnek az építési vállalkozók is. Ők most nem attól félnek, hogy – mint az elmúlt években – nem lesz elég megbízásuk, hanem attól, hogy alvállalkozók és szakmunkások híján nem fogják bírni a megrendelők rohamát.

A csoknak azonban ezen túl is vannak még kérdéses pontjai, Lázár János azt ígérte, ezeket február 3-án két kormányrendelettel tisztázzák majd. Ekkor enyhíthetnek azon a szabályon, hogy mi számít összkomfortosnak, és eltörölhetik azt a szabályt is, amely szerint támogatott lakáshitelt legfeljebb 30 milliós ingatlanra lehet igényelni.

Még februárban is marad egy fontos kérdés: vajon mennyi pénzt emészthet fel az államkasszából a csok. A válasz nem egyszerű, nem véletlen, hogy a kormányban is csak arról beszélnek, hányan vehetik majd igénybe.



Megvannak az új földesurak

Vannak persze olyanok, akik nem tízmilliókban gondolkoznak: az állami földek év végén rohamtempóban beindított – aztán végül a tervek ellenére még mindig folyamatban levő – árverésén többen milliárd körüli összeget költöttek el. Megyénként néztük végig, kik lettek a licitálás legnagyobb nyertesei.

Sokan közülük nagy agrárgazdálkodók, akik további működésüket igyekeztek bebiztosítani azzal, hogy a saját földjükön gazdálkodnak. Találunk köztük számos külföldit is, igaz, ők sem spekulánsok. Többnyire évtizedek óta itt élő és gazdálkodó, nálunk családot alapító vállalkozókról van szó. Vannak olyanok is, akikről nem sokat lehet tudni, azt sem mindig, mi lehetett a vételár forrása.



Rossz hírek a világból

A világ brókerei ismét nyugtalan hetet tudhatnak maguk mögött. A tőzsdéket ezúttal (is) Kína és az olajár alakulása mozgatta. Ezúttal is lefelé.

Kedden a kínai statisztikai hivatal igazolta vissza azokat a félelmeket, amelyek szerint a világ második legnagyobb gazdaságában az elmúlt évtized lendületes növekedése már a múlté. 2015 egészében az egy éve várt „7 százalék körüli” szint helyett 6,9 százalékkal tudott bővülni a hivatalos adatok szerint a GDP. Ez európai szemmel elérhetetlen, ám félő, Kínában ez nem lesz elég például a foglalkoztatási szint fenntartásához.

A lassulás azonban globális szinten is aggasztó: ha nem nő a fogyasztás, nem lesz akkora kereslet a külföldi termékekre, ha pedig nem nő az ipar, a kínaiak nem vásárolnak annyi alapanyagot, illetve olajat.

Márpedig olajból rekordmennyiség van jelenleg a piacon. A héten újra szállítani kezdett Irán is, amely az elmúlt években az atomprogramja miatt bevezetett bojkott miatt nem tudta Nyugaton eladni az olaját. Az embargó feloldása után rekordmélységekbe zuhant az olaj ára, olyannyira, hogy az már veszélyezteti egyes termelő országok gazdaságát is. Oroszországban a rubel árfolyama került rekord alacsony szintre a dollárral szemben, a világ legnagyobb olajkincsével rendelkező Venezuelában pedig gazdasági szükségállapotot vezettek be. A Nemzetközi Valutaalap szerint így is 720 százalékos lehet idén az infláció a régóta a csőd szélén billegő dél-amerikai országban.



Bombaüzlet

A héten lezajlott davosi világgazdasági fórumon sem festettek túl derűs képet a világ gazdaságáról. Az Oxfam segélyszervezetnek a fórumra időzített tanulmánya szerint tovább nőttek a vagyoni különbségek, és ma már a leggazdagabb 62 embernek akkora a vagyona, mint a fél világnak.

Egy másik davosi tanulmány szerint a következő öt évben több mint ötmillióan veszíthetik el az állásukat a legfejlettebb országokban a mesterséges intelligencia és a robotok miatt – arról nem szóltak, hogy hányan kaphatnak munkát a digitális gazdaság valamely ágazatában.

Márpedig a hét legnagyobb dobása is épp egy ilyen céghez volt köthető Magyarországon. Bejelentették, hogy az IBM megveszi az egyik legsikeresebb magyar tech startupot, a Ustreamet. Az árat nem erősítették meg, pletykák szerint a videostreaming cég korábbi tulajdonosai 130 millió dollárt kaptak.