Uniós szigor vet véget az utcák fűtésének

Fotó: Jászai Csaba / Jászai Csaba

-

Jöhetnek a korszerű, nullaszázalékos házak.


Uniós szabályok tüntetik el a jövőben az energiapocsékoló társasházakat, ezen belül a lakásokat. Egy tavaly elfogadott törvény két lépcsőben szigorítja a hazai épületenergetikai előírásokat: az új, korábbinál szigorúbb határértékeknek 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében kell megfelelni.

Ezt követően jön a második fázis: 2018. január 1-je után minden energetikai korszerűsítésbe belevágó hazai társasháznak teljesíteni kell az új előírásokat. Ráadásul 2020. december 31-ét követően minden új építésű épületnek teljesítenie kell az úgynevezett „közel nulla energiaigényre” vonatkozó előírást – derül ki a Házfórum.hu és a Társasházi Háztartás szaklap közleményéből.

A szigorítás leglényegesebb eleme, hogy előírja a hőátbocsátási tényező csökkentését. Magyarul szeretnék elérni azt, hogy a társasházak és a bennük lévő lakások ne az utcát fűtsék.

Ez a szakértők szerint a korábbinál vastagabb és jobb minőségű szigetelésekkel teljesíthető. Nem mellékesen ebben az esetben számottevően mérsékelhető a fűtésszámla is. Egyben utalnak arra is, hogy régiós szinten lemaradásban van Magyarország: Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban már 2008 óta érvényben vannak azok a követelmények, amelyek Magyarországon csak 2018-tól lesznek hatályban.

Egy-egy háztartásban az energiakiadások jelentősek. A KSH múlt év első felére vonatkozó adatai szerint a háztartások egy főre jutó havi fogyasztásához 72 214 forint kellett. Ezen belül az élelmiszerekre ment el a legtöbb pénz, 19 267 forint, azaz a teljes kiadás 27 százaléka. A második helyen állnak a lakásfenntartási és háztartási energiára fordított kiadások: ez egy háztartásban fejenként 16 471 forint volt, ami az összkiadás 23 százalékát adta.