Újabb mankót rúg ki a kormány a munkanélküliek kezéből

Forrás: MTI/MTVA / Balázs Attila

-

Ízekre szedi a kormány a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt, amely meg is szűnik a jelenlegi formájában. Ez a költségvetési törvény tervezetének egy apró megjegyzéséből derül ki: “az intézmény jelenleg átszervezés alatt áll”. A döntés indoklásaként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogyasztóbarát szolgáltatásokról beszélt, de a pénz nagy részét valójában közfoglalkoztatásra költik. Pedig szolidaritásra hivatkozva hónapról hónapra 1,5 százalékot vonnak el a bérünkből, hogy akkor is kapjunk valamit, ha utcára kerülünk.


A kormány részéről megerősítették, hogy jövőre biztosan megszűnik a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, és a kormányhivatali rendszer átalakításával a különböző funkciói is más-más minisztériumokhoz kerülnek - értesült a VS.hu. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) hétfői ülésén ugyanakkor semmi konkrétumot nem árultak el a szakszervezeti vezetőknek, így az sem derült ki, mi az átalakítás célja. A költségvetési törvénytervezet számai azonban jóval beszédesebbek.



Ezekből az olvasható ki, hogy noha jövőre az ideinél 22 milliárd forinttal több járulékot fizetünk be foglalkoztatási célokra, az állam mégis csaknem 30 milliárd forinttal kevesebbet költ arra, hogy érdemi segítséget kapjunk, ha elveszítjük a munkánkat. Az összes létező forrást ugyanis, sőt még annál is többet (a Nemzeti Foglalkoztatási Alap jövő évi büdzséjét 70 milliárd forintos hiánnyal tervezik), a közfoglalkoztatásra csoportosítja át a kormány, miközben egyre kevesebb támogatást kaphatunk az álláskereséshez vagy a tovább- és átképzéshez.


Pénzek, amelyeket Varga Mihály maga alá gyűr

Ebben annyi a logika, hogy ha már semmilyen juttatás nem jár az állástalanoknak, és a segélyek helyett a közfoglalkoztatásba kényszerítik az embereket, akkor valóban nem igényel akkora apparátust a regisztráció, a jogosultsági idő nyilvántartása vagy a havonkénti bérszámfejtés sem. A munkanélküliek nagy többségének ügye így már nem az önálló munkaügyi hivatalhoz tartozik, hanem a közfoglalkoztatást szervező Belügyminisztérium alá.

Ha pedig már arra is kevesebb pénz jut, hogy a közmunkára fanyalodott embereknek segítséget adjanak az álláskereséshez vagy egy (új) szakma megtanulásához, akkor ők végleg bebetonozódnak a közfoglalkoztatottság létformájába, ami egyúttal függő viszonyt is jelent a munkát osztogató helyi potentátoktól.


A nyírségi Érpatak polgármestere, Orosz Mihály Zoltán élelmiszercsomagokat osztogatott újraválasztási kampányában. Az akció eredményes volt.


Márpedig a kormány jövőre 30 milliárd forinttal kurtítja meg az álláskeresés időszakára járó pénzt, valamint a képzésre szánt támogatást.

2015-ben még az uniós források is apadnak 3 milliárd forinttal, ráadásul a maradék 43 milliárdnak is csak egy részét fordítják közvetlenül a munkához jutás finanszírozására, jelentős része éppen a hivatalok átalakítására, működtetésére megy el. Az összeg viszont elég nagy ahhoz, hogy súlyt adjon annak, aki az elköltéséről dönt. Eddig a Nemzeti Munkaügyi Hivatal írta ki a közbeszerzéseket, ami az átalakítással együtt közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül.


Fejvadászat segélyezettekre?

Magyarázatként eddig mindössze egy júniusban elhangzott interjú szolgál, amelyet a közszolgálati rádióban sugároztak a régi-új Orbán-kormány felállása alkalmából. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen azt fejtegette, hogy a kormány az erős magyar középvállalatokat akarja támogatni, mert azok képesek a munkahelyteremtésre, amikor egy hirtelen fordulattal (a negyedik perc tájékán) előhozta, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal is átalakításra szorul. Mint mondta,


még nem vették fel azt a tempót, amelyre a magyar gazdaságnak szüksége van.

Merthogy a magyar gazdaságnak egy “versenyképesebb és fogyasztóbarát” hivatalra van szüksége, nem pedig olyanra, mint a jelenlegi, amely “tücsök és bogár, mindennel foglalkozik”. Ezért három részre bontják a Munkaügyi Hivatalt. A szakmai irányítás a Nemzetgazdasági Minisztériumnál marad, az igazgatás azonban különválik . Ez utóbbit Varga Mihály nem részletezte, de vélhetően a Miniszterelnökség alá tartozó kormányhivatalokhoz kerül, hiszen az önálló munkaügyi hivatalok szétbombázása már korábban megkezdődött, és a megyei munkaügyi központok, valamint a kirendeltségek már jelenleg is a megyei és járási kormányhivatalokban működnek.

A legfurcsább azonban az, hogy miközben a kormány a különböző szolgáltatásokat előszeretettel monopolizálja, a legelesettebbekkel foglalkozó államigazgatási szektorban versenyt szeretne látni. A miniszter legalábbis elvárja az eddigi munkaügyi hivatal álláskereséssel foglalkozó részlegétől, hogy versenyképesebb legyen, és úgy működjön, “mint a piaci cégek”.

Csakhogy a nem ritkán sajnos analfabéta állástalanoknak, akiknek a többoldalas dokumentáció kitöltése is nehézségbe ütközik, nem fejvadászokra lenne szükségük. Legjobban a képzettségük hiányzik, aminek a költséges pótlására viszont apadnak a források. Erre mondta azt a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke, Fehér József, hogy a kormánynak nincs víziója a valódi munkahelyteremtésről, így marad a “kényszermunka”.


Ötmilliárd forint már biztosan hibádzik a büdzsében

A Munkaügyi Hivatalban mindenesetre már elbocsátásokról pusmognak, de ahogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete sem kapott érdemi választ a hivatal jövőjére, úgy a VS.hu sem.


A kormány apránként csöpögteti az információt. A költségvetési törvényjavaslatban még csak az “átszervezés” szó szerepelt, és az idei számokat - az 5,6 milliárdot - forintra, fillérre megismételték a jövő évi előirányzatként. Ez azonban biztosan nem felel meg a kormány valódi terveinek. Ezt támasztja alá, hogy a büdzsét megalapozó jogszabálycsomagban már úgy fogalmaznak: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal “átalakításával, megszüntetésével” összefüggésben kerül át a foglalkozás-egészségügy az Emberi Erőforrások Minisztériumához.

A következő információmorzsára legalább másfél hetet várni kell, mert akkor folytatódik az egyeztetés az OKÉT-ben a közszolgálati dolgozók jövő évi keresetéről és létszámáról. A kormányoldalnak egyelőre nem volt felhatalmazása arra, hogy válaszoljon a szakszervezetek elvárására, miszerint jövőre legalább 5 százalékkal több pénzt szeretnének látni a közszférában foglalkoztatott valamennyi dolgozó borítékjában. Döntést a jövő heti kormányülésre ígértek.