Úgy tűnik, Orbán elszámította magát

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / S

-

Azerbajdzsán ugyan nem jogállam és demokrácia, mégis a keleti nyitás egyik fő célpontja. A remélt gazdasági előnyökért a magyar kormány már számtalan gesztust tett, még egy gyilkost is elengedett, de van egy kis gond: lehet, hogy vége az aranykornak, és az egész ország csődbe megy.


Egészen abszurd jelenet zajlott Bakuban a múlt hét végén: egy harcos antikommunista, Orbán Viktor magyar miniszterelnök megkoszorúzta egy néhai KGB-vezérőrnagy, Hejdar Aliyev sírját. Persze, ez egy formális gesztus volt Azerbajdzsán jelenlegi elnöke, az államfői széket apjától megöröklő Ilham Aliyev felé, akárcsak az, hogy a kormányfő egy Magyar Érdemrendet is vitt magával, hogy ezzel ismerje el az államfő felesége, Mehriban Alijeva jószolgálati tevékenységét.

Mindez egy hosszú sorozatba illeszkedik, amelyek közül a legnagyobb figyelmet a Magyarországon életfogytiglanra ítélt baltás gyilkos, az örmény katonát megölő Ramil Safarov 2012-es átadása kapta. Safarov otthon azonnal kegyelmet kapott, sőt, még ki is tüntették. Ezen túl feltűnő az is, hogy a kormányváltás óta Orbán háromszor járt Bakuban, és Alijev is háromszor fordult meg Budapesten, alacsonyabb szinten pedig ennél jóval több találkozó volt.


Magyar Érdemrend Mehriban Aliyevának


Egy despotának udvarol

Ezeken a találkozókon Orbán Viktor olyanokat szokott mondani, hogy Azerbajdzsán mintaállam vagy hogy „stabil, kiszámítható, sikeres” ország. Az azeri kapcsolatot – akárcsak más, keleti országok esetében – az a remény mozgatja, hogy gazdasági előnyöket hoznak majd a politikai gesztusok: hátha állampapírt vásárol az azeri olajalap; alternatív földgázforrás lehet, csökkentve az orosz függőséget; magyar cégek kapnak lehetőséget azeri exportra vagy épp megbízásokat azeri építőipari beruházásokra.

Ezekért az előnyökért cserébe persze szemet kell hunyni afelett, hogy Azerbajdzsán nem igazi jogállam és demokrácia, inkább egy posztszovjet diktatúra. Már önmagában árulkodó, hogy az elnöki címet Aliyev gyakorlatilag megörökölte, de nemzetközi szervezetek szerint az országban rendszerszintű a korrupció, és két lábbal tiporják az emberi jogokat, az elnökkel szemben kritikus civileket és újságírókat például mondvacsinált okokkal bebörtönzik (az Amnesty International tavalyi országjelentésének magyar összefoglalóját itt, a teljes, angol nyelvű szöveget itt olvashatja).

Hiába azonban a sok gesztus, a remélt gazdasági előnyök csak nem jönnek: az azeriek – legjobb tudomásunk szerint – nem vettek magyar államkötvényt, és egyelőre nincs gázvezeték, amelyen azeri gázt importálhatna Magyarország. Az Azerbajdzsánba irányuló export nőtt ugyan valamelyest az elmúlt években, de a tavaly 18 milliárd forintos forgalom továbbra sem jelentős. A Közgép Zrt. még 2014-ben, Simicska Lajos és Orbán Viktor összekülönbözése előtt aláírt egy szándéknyilatkozatot hídépítésekre, de információink szerint konkrét üzlet azóta sem köttetett.


Már nem csillog annyira

Jelen állás szerint nincs is túl sok remény arra, hogy ez változzon, hiszen – néhány felívelő év után – a tartósan alacsony olajárak miatt Azerbajdzsán épp készül csődbe menni – legalábbis erre utal, hogy január végén tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal. Bár Samir Sarifov pénzügyminiszter nyugtatni igyekezett a kedélyeket, és úgy nyilatkozott, hogy nem sürgős a hitelfelvétel, még csak a lehetőségről egyeztetnek, a Financial Times információi szerint a két szervezet egy 4 milliárd dolláros kölcsönt készít elő Azerbajdzsán számára.

Nem tekinthető jó jelnek az sem, hogy az azeri jegybank tavaly a valutatartaléka 60 százalékát felélte, hogy védje a nemzeti fizetőeszköz, a manat rögzített árfolyamát. Tavaly december 21-én azonban inkább elengedte az árfolyamot, így a korábban nagyjából 1:1 arányban váltott dollár hirtelen 1,6 manatba került, vagyis egy csapásra 60 százalékot gyengült az azeri valuta. A korábban 4 százalék alatti infláció emiatt hirtelen megugrott, januárban 13,6 százalék volt, és az előrejelzések szerint tovább emelkedik.


Az azeri manat árfolyama a dollárhoz képest az elmúlt egy évben


Az azeri gazdaság az elmúlt években látványosan növekedett, komoly külkereskedelmi többlete volt az országnak. A növekedés viszont az utóbbi években lelassult: 2014-ben még 2,8, tavaly már csak 2 százalék volt. A külkereskedelmi többlet eltűnt, sőt, várhatóan idén negatívba fordul. A kilátások sem túl biztatóak: a Világbank előrejelzése szerint idén legfeljebb 0,8 százalékkal, 2017-ben pedig 1,2 százalékkal bővül az azeri gazdaság, és az előrejelzések szerint csak 2018-ra talál magára valamennyire.


Az azeri GDP-növekedés az elmúlt tíz évben


Orbán mindezek ellenére optimista maradt, ebben a helyzetben is igyekezett meglátni a kínálkozó lehetőséget. Arról beszélt Bakuban, hogy nem lehet úgy folytatni a gazdaságpolitikát, mint eddig, kizárólag az olajkitermelésre alapozva, de szerinte Azerbajdzsán megerősödve kerül ki a mostani helyzetből, diverzifikáltabb gazdasága lesz. A miniszterelnök úgy véli, hogy Magyarország is szerepet kaphat ebben az átalakulásban a mezőgazdaság, az információs technológiák és az energetika területén. Orbán szerint már csak azért is indokolt az évenkénti magas szintű politikai találkozó, hogy újabb lendületet adjanak a gazdasági és kulturális együttműködésnek. Vagyis továbbra sem kívánja elhanyagolni a kapcsolatokat az Aliyev-rezsimmel.


Máshol sem sikeresebb

A keleti nyitás fő célpontja Oroszország, amelynek gazdasága szintén gyengélkedik, sőt, másfél éve komoly recesszióban van egyrészt az alacsony olajárak, másrészt a nyugati szankciók miatt. Ennek megfelelően a magyar export is visszaesett: a 2013-as 2,5 milliárd euróról tavaly 1,5 milliárd euróra. Szintén kedvelt célpontja a magyar diplomáciának egy másik posztszovjet elnöki diktatúra, Kazahsztán, ahol hasonló üzleti eredményeket remélnek, mint Azerbajdzsánban. A kormány – különösen a Földművelésügyi Minisztérium – győzelmi jelentései az export dinamikus bővüléséről számolnak be, de a statisztika azt mutatja, hogy a kivitel csak kis mértékben nőtt: a 2012-es 35 milliárd forintról tavaly 40 milliárd forintra. Nem sok jóval kecsegtet ugyanakkor, hogy a kazah gazdaság is gyengélkedik, a növekedés egy százalékra csökkent, miközben az infláció 15 százalék fölé emelkedett.