Trükkel nyúlna a fizetésekhez a kormány

Fotó: MTI / Pénzjegynyomda

-

A cafeteria átalakításától, az uniós források kiosztásának változásán át az Uberig - rengeteg dolog történt a héten a gazdaságban. Összefoglaló.


Miután kiderült, hogy ellentétesek az uniós joggal a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány rendszerének egyes elemei, a kormány elkezdett azon gondolkodni, hogyan alakíthatná át a rendszert.

Az első elképzeléseket Orbán Viktor csütörtökön, a gazdasági kamara évnyitóján osztotta meg, ekkor beszélt ugyanis a kettős bérrendszer lehetőségéről. A módszerről nem sok konkrétumot tudni. Az bizonyos, hogy 2017 januárjától vezetnék be, és várhatóan lesz egy alapbér, amely az eddigi módon adózik, és lesz ezen felül egy bérrész, amely után viszont nem kell járulékot fizetni. Ezt azonban - ahogy a cafeteriát - nem számítják majd be a nyugdíjba.

A VS.hu által megszólaltatott szakértők szerint a rendszer az új rezsicsökkentés, vagy a dolgozók rémálma lesz, hiszen a cafeteria bérré alakítása jelentős keresetemelkedést hozhat - igaz, csak a statisztikában. Az ötlet így a kormánynak komoly fegyvertény lehet a következő választások előtt. Kivéve, ha a vállalkozók adóoptimalizálásra használják a lehetőséget, mert akkor ők jól járnak ugyan, de a munkavállaló nem.

A kormány mindenesetre gyorsan lépett, még pénteken benyújtott egy törvénymódosítást, mely más cégnek is lehetővé tenné, hogy biztosítsa az Erzsébet-program nyújtotta kedvező adózású béren kívüli juttatást. Azaz ezzel megszüntetnék az állami Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány monopóliumát.

Vasárnap Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter már azt mondta, hogy ha a munkaadókkal való egyeztetések a kellő ütemben lezárulnak, akkor legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd az új cafeteria-rendszer.


Máshogy osztanánk a milliárdokat

A kormánynak nem ez volt az egyetlen fontos bejelentése a héten. Kiderült az is, hogy az uniós pályázati rendszert is átszabnák. Eszerint március 15-től átalakul az európai uniós pályázatok eddigi elbírálási rendje, az eddigi kiszervezett pályázati döntési rendszer helyett az államigazgatáson belülre vonják a bírálatot.

A kormányfő szerint ennek az lesz a pozitív hatása, hogy megszűnik az az eddigi mechanizmus, amelynek során már a pályázat kiírásakor determinálódtak a későbbi döntések, és nem a nemzetgazdasági hasznosság alapján születtek meg a pályázati eredmények.

Egyfajta pozitív változásra szükség is lenne, hiszen a Korrupciókutató Központ Budapest felmérése szerint - melyben a 2009 és 2015 közötti közbeszerzéseket vizsgálták - a hazai közbeszerzések tényleg nagyon korruptak, és a tendencia az, hogy egyre korruptabbakká válnak. Ennél pedig már csak az uniós finanszírozású közbeszerzéseknél rosszabb a helyzet.

A héten az is kiderült, hogy kis túlzással a legtöbb hazai nagyberuházást az jellemzi, hogy amire nincs uniós pénz, arra jöhet uniós hitel. Persze bármire nem kaphatunk pénzt, így például a hármas metró kocsijainak felújítására hiába kilincselnénk az Európai Beruházási Banknál (EIB) - mondta el a VS.hu-nak adott interjújában Baranyay László alelnök.

Ugyanakkor, mivel az Európai Bizottság szerint az EU-ban az ideálisnál jóval kevesebb a beruházás, az EIB tavaly elindított egy nagyszabású tervet, Ennek lényege, hogy 16 milliárd eurós EU-garanciával és az EIB 5 milliárd eurójával három év alatt 315 milliárd eurós beruházást katalizáljon. Ebből természetesen hazánknak is jut pénz, így hétfőn Baranyay és Varga Mihály aláírta azt a szerződést, melynek részeként az EIB 140 millió euró hitelt nyújt Magyarországnak a közúthálózat fejlesztésére, modernizálására egy 500 millió eurós hitelkeret első ütemeként.


Még mindig harcolnak az Uber ellen

A héten ismét tüntettek a taxisok az Uberrel szemben, ám ezúttal jóval kevesebb sikerrel, mint januárban. A demonstráción alig néhányan vettek részt, és kevesebb, mint 24 óra alatt szétszéledtek. Az ügyben nem is volt egységes a taxistársadalom. Ezt jól mutatja, hogy a Főtaxi be sem állt a tüntetés mögé, mondván, bár a célokkal egyetért, annak módszereivel nem. Szerintük ugyanis az csak az Ubert erősíti. Arról pedig, hogy jelenleg mi miatt aggódnak a Uber-sofőrök, itt olvashat.

Bár a múlt héten még arról szóltak a hírek, hogy a NAV megszüntette a nyomozást az Uber adózásának ügyében, kedden mégis bejelentették, hogy új nyomozást indítanak. Az ok: állítólag olyan új információ került a kockázatelemzők birtokába, amelyet azonnal továbbítani kellett a NAV illetékes bűnügyi főigazgatóságának.

A hatóság azonban nemcsak az Uber, hanem a Google és a Facebook ellen is fellépne. Erre utal legalábbis, hogy az NGM úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy egyes multinacionális internetes cégek hatalmas bevételeket szereznek webes szolgáltatásaikkal, miközben a hálózatok építéséből nem veszik ki a részüket, és az adófizetésük is minimális Magyarországon. Becslések szerint a Google és a Facebook a Magyarországon keletkező bevételéből mintegy 20 milliárd forintot visz ki adózatlanul.

Adózási szempontból egyébként kifejezetten jól alakul eddig 2016, hiszen 132 milliárd forinttal több pénz folyt be az államkasszába januárban és februárban, mint egy évvel korábban. Az adótöbblet minden nagyobb adónemben kimutatható volt, így a személyi jövedelemadóban, az általános forgalmi adóban, a szociális hozzájárulási adóban és a társasági adóban egyaránt.

Talán emiatt is döntött úgy a kormány, hogy az utóbbi időszakban elkezdte önteni a milliárdokat a magyar cégekbe: 5 milliárdot kapott a Richter, 3,65 milliárdot a Master Good, de a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó mohácsi vágóhíd is kapott 1,3 milliárd forintot.


A félmillió terroristától Orbán tévedéséig

Csak akkor lehet megelőzni, hogy ne terrorista legyen a félmillió menekült gyerekből, ha Európa anyagi támogatásával iskolába tudnak járni - véli Ankara budapesti nagykövete. Şakir Fakılı arról is beszélt a VS.hu-nak, hogy miként virágzik a menekültek gazdasága Törökországban.

Nemcsak a menekültek, hanem a keleti nyitás egyik szereplője miatt is főhet a kormány feje: Azerbajdzsánnak a remélt gazdasági előnyökért a magyar kormány már számtalan gesztust tett, még egy gyilkost is elengedett, de van egy kis gond: lehet, hogy vége az aranykornak, és az egész ország csődbe megy.


Gondban a londoni magyarok, a bankok és a Főtáv

Sok magyar kaphatott rossz hírt, amikor kiderült: több tízezer embert is érinthet az a szabályozás, amely csökkentené a külföldön dolgozók otthon élő gyerekei után járó családi pótlékot. A múlt heti EU-csúcson ugyanis a britek kiharcolták, hogy a jövőben annak az országnak az életszínvonalához köthetik a szigetországban dolgozók gyerekei után fizetett támogatást, ahol a gyerek él.

Időközben pedig a Reklámszövetség annak a rendeletnek a visszavonását kérte, amely a bankokat a „magyar reformok működésének” hirdetésére kötelezi. A kormány még arculati kézikönyvet is kiadott arról, hogy minek kell szerepelnie a csokról szóló banki reklámokban.

A Főtáv frissíti az eddig is használt, de már elavult vállalatirányítási informatikai rendszerét, amelyre 2 milliárd forintot költenek. A gond: ez akár a cég egész éves profitját is elviheti.


Sűrű hete volt az MNB-nek

Piacfelügyeleti vizsgálatba kezdett a jegybank az ENEFI Energiahatékonysági Nyrt. részvényeivel kapcsolatos egyes közelmúltbéli tranzakciók miatt. A hírek szerint piacbefolyásolás és tiltott bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel.

A K&H viszont egyből bírságot kapott, mégpedig 27 milliósat, miután kiderült, hogy a pénzintézet megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényt, mivel mikrovállalkozásnak minősülő ügyfelei részére nem biztosította havonta legalább egyszer díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségtől mentesen az utólagos tájékoztatást (számlakivonat).

A héten kiderült az is, hogy az ügyészségnek kell vizsgálnia az MNB alapítványait, ugyanis az Együtt Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett az MNB négy alapítványa ellen.

Megtudtuk azt is, hogy a monetáris tanács kész minden eszközt felhasználni az inflációs cél elérése érdekében. A jelenlegi monetáris kondíciók és forintárfolyam mellett ugyanis az MNB nem képes elérni középtávú (3 százalékos) inflációs célját.


És ami még történt röviden: