Tescótól a CBA-ig: itt éri meg legjobban a bevásárlás

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Négy szupermarketlánc fővárosi üzletében raktuk tele a kosarat. Amellett, hogy kiderült, most épp melyik a legolcsóbb, az is bebizonyosodott, hogy mindenhol kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Sőt: még a hivatalosan mínusz 0,1 százalékos inflációnál is jobban estek az árak.


Kevesebb pénzből bevásárolhatunk, mint bő egy évvel ezelőtt – derült ki a VS.hu felméréséből. Lapunk először 2014 decemberében, majd tavaly júliusban mérte fel több élelmiszer és mindennapi fogyasztási cikk árait több áruházláncnál, friss bevásárlótúránkon pedig arra jutottunk: a Tescóban, a Sparban, a Lidlben és a CBA-ban a fővárosban bevásárolva a végösszeg minden üzletben alacsonyabb lett. Volt, ahol nem is keveset tudtunk spórolni.

Pedig első ránézésre nem olyan jó a helyzet: a zöldségek és a gyümölcsök árszintje például jóval magasabb az egy évvel korábbinál. Ennek azonban leginkább az a magyarázata, hogy 2014-ben sokkal bővebb volt a termés, ráadásul az orosz embargó miatt a termelők nyakán maradt, így a korábbiaknál olcsóbban tudták csak eladni az előző szezonban. Most pedig ez visszaütött: a hazai fogyasztásban a legfontosabb gyümölcsnek számító alma esetében találtunk olyan üzletet, ahol háromszorosára nőtt az ár egy év alatt.



A többi élelmiszernél hasonló ármozgást tapasztaltunk mind a négy vizsgált üzletláncnál. A rizs ára jelentősen emelkedett, ahogy a cukoré is, amúgy nagyjából tartják a tavalyi árszintet. A rizs esetében az áremelkedésre magyarázat lehet a gyengébb forintárfolyam, hiszen importtermékről van szó. A cukornál is hasonló lehet a magyarázat: ebből ugyan találunk hazait, ám jellemzően nem ez a legolcsóbb termék a polcon, márpedig mi a legalacsonyabb árú termékeket kerestük.

Komoly árlenyomó hatása van annak, hogy a tej felvásárlási ára jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Minél inkább feldolgozott a termék, annál nagyobb az áresés, vagyis a vajnál és a sajtnál tudtunk igazán spórolni. A tej ára viszont előző felméréseink idején is annyira nyomott volt – a termelők szerint részben a külföldről, esetleg az áfát is elcsalva behozott import UHT-tejek miatt –, hogy ezt tovább csökkenteni már nem lehet.



Az igazi árzuhanást a tarjánál tapasztaltuk. Ez elméletben teljesen logikus, hiszen a sertéshús áfatartalma január 1-jétől 27-ről 5 százalékra csökkent. És egyelőre úgy tűnik: a kereskedők sem kívánják zsebre tenni ezt az árkülönbözetet. Sőt, több helyen akciót is hirdettek, hogy felhívják a figyelmet az áresésre. Már csak arra vagyunk kíváncsiak, a sertésárak ezen az alacsony szinten maradnak-e a következő hónapokban is.

Persze az ár alakulását nem csak a forgalmi adó határozza majd meg. A sertésnél arról sem lehet megfeledkezni, hogy a piacokon jelenleg rendkívül alacsony áron kereskednek a hússal, mivel világszerte növekedtek a készletek. Ráadásul az előállítás is olcsóbb, részben a takarmány, részben az üzemanyagok alacsony ára miatt. Jó hír, hogy komolyabb áremelkedésre a szakértők rövid távon egyiknek az esetében sem számítanak.

A néhány évvel ezelőtti magas takarmányárakat ugyanis nem csupán az időjárással lehetett magyarázni, hanem azzal is, hogy a válságból alig-alig kilábaló gazdaságokban az árutőzsdén jegyzett termékek – így az agrártermények – iránt megnövekedett a kereslet. A brókerek, akárcsak az aranynál, egyfajta menekülőútnak látták, hogy ebbe fektessenek, ez pedig igazi árrobbanáshoz vezetett. Ezen azonban már túl vagyunk, ahogy nagyjából kiheverte már a mezőgazdaság az orosz embargót is, amely 2014-ben áreséshez vezetett.



Nem lehet számítani az üzemanyagárak ugrásszerű emelkedésére sem. Akármennyire is erősödik a dollár (vagy gyengül a forint), a rekordszintű kitermelés és a pangó kereslet miatt évtizedes mélypontokon jegyzik a nyersolajat. És amíg ez így marad, nemcsak a drága tankolástól nem kell tartani, de attól sem, hogy a gázolajat használó ágazatok árat emelnek.

Elsősorban ez a magyarázata annak is, hogy Európában gyakorlatilag eltűnt tavaly az infláció. Nem volt ez másképp Magyarországon sem, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közölt decemberi és éves adatai is mutatnak.

A KSH csütörtök reggel kiadott gyorsjelentése szerint decemberben ugyan 0,9 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, 2015 egészét tekintve azonban 0,1 százalékos volt a visszaesés.


Decemberben 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, novemberhez viszonyítva azonban 0,3 százalékkal mérséklődtek. Tavaly az év egészét tekintve a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az előző évben. A decemberi adat megfelel az elemzők várakozásának, a londoni pénzügyi elemzők konszenzusa is 0,9 százalék volt.
Tavaly decemberben a legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: decemberben a havi összevetésű árcsökkenést az üzemanyagárak mérséklődése és az élelmiszerárak csökkenése okozta az ünnepi akciók miatt.

Éves szinten ez már nem mondható el. 2015 egészében az élelmiszerek ára átlagosan 0,9 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak (3,1 százalékkal). A szolgáltatások ára átlagosan 1,9, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8 százalékkal emelkedett. A ruházati cikkek ára átlagosan nem változott. A legnagyobb mértékben az egyéb cikkek ára csökkent (4,6 százalék), a háztartási energia ára pedig 2,9 százalékkal mérséklődött.


Magyarországon a gazdaságpolitika is jócskán befolyásolta az inflációt. Egészen pontosan a rezsicsökkentés politikája, amelynek köszönhetően az energia ára jelentősen visszaesett 2013-tól kezdve. Az esetenként a tíz százalékot is meghaladó árcsökkentés már a múlté, ám a háztartási energia ára még így is az infláció általános szintjét meghaladó mértékben esett vissza 2015-ben.

A rezsicsökkentés hatása azonban mostanra kifut, ez is magyarázza, hogy 2016-ban már a tavalyinál jóval magasabb, 1,6 százalékos pénzromlással számol a kormány, és 1,7 százalékkal a Magyar Nemzeti Bank. Ez a szint már közelebb van az úgynevezett maginflációhoz (amely azt jelzi, hogy az olyan, nem piaci hatásokat kiszűrve, mint például az energiaárak változása vagy egy adómódosítás, hogyan változnak a fogyasztói árak). Ennek szintje 2015-ben 1,2 százalékos volt, 2016-ra pedig 2,4 százalékot vár a jegybank.

Az infláció emelkedése nem rossz hír: szakértők szerint jelzi azt is, hogy pörög a gazdaság, és nő a fizetőképes kereslet, vagyis a cégek és az emberek hajlandóak többet fizetni egy-egy termékért, szolgáltatásért. Itt optimisták a döntéshozók, hiszen a kiskereskedelmi forgalom jó ideje folyamatosan növekszik – más kérdés, hogy a forgalomnövekedés nem csupán azt jelzi, hogy több pénzt költenek az emberek, hanem azt is, hogy az online kasszák bevezetése után nagyobb forgalmat regisztráltak a boltokban, vagyis fehéredett a gazdaság.