Tarlós benyújtotta a rezsicsökkentés számláját Orbánnak

Fotó: MTI / Marjai János

-

A főváros idei költségvetése gyakorlatilag csak azt sorolja, hogy a kormány mely lépése, miben rövidítette meg Budapestet. A közgyűlés jövő szerdán dönthet, mire költ el idén mintegy 300 milliárd forintot.


A büdzsé tervezetét Tarlós István főpolgármester és helyettesei jegyzik, és röviden úgy summázzák a helyzetet, hogy


a 2016. évi költségvetés összeállítása minden eddiginél nagyobb nehézségek elé állította a fővárost.

Az előterjesztésből kiderül, hogy hiába nőtt tavaly rekord mértékben az iparűzési adóbevétel, azt teljes egészében elvitte a tömegközlekedés. A főpolgármester úgy látja, hogy a közösségi közlekedés finanszírozása annak ellenére megoldatlan, hogy az állam átvállalta a BKV adósságát, főleg az elavult járművek szükséges cseréje miatt.

A költségvetés már azzal számol, hogy a kormány átveszi az agglomerációs közlekedést, és állja az ahhoz szükséges 12,4 milliárd forintot.


E változás nélkül a 2016. évi működési költségvetés nem finanszírozható

- állapították meg.


A másik probléma az, hogy míg korábban az önkormányzati közművállalatok bevételt termeltek, addig manapság már a hiányt növelik. Ennek oka pedig a rezsicsökkentés. Márpedig "a lakossági rezsicsökkentés semlegesítésére nincsen fedezetük". Ez 2016-ra azt eredményezi, hogy a nagy osztalékfizető társaságok közül lényegében csak a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-től és a Nagybani Piac Zrt.-től várható mintegy egymilliárd forint osztalék.

Fejlesztésekre így csak akkor van lehetőség, ha a maradék "családi ezüstöt" is dobra verik, és a főváros még jobban eladósodik.

A minimálisan szükséges fejlesztések miatt szükségessé válik a Főgáz-részvények értékesítéséből származó bevétel jelentős részének, mintegy 21 milliárd forintnak a felhasználása, és a meglévő hitelkeretekből 15 milliárd forint lehívása is.

Az új európai uniós ciklusban a főváros mintegy 310 milliárd forintos fejlesztési forrással számolhat, ennek eredményeként olyan kiemelten fontos beruházások, felújítások valósulhatnak meg, mint például a 3-as metró infrastruktúrájának felújítása. Ehhez kapcsolódóan a múlt év végén megkötött két új, összesen 300 millió euró hitelkerettel további lehetőségek nyílnak az elengedhetetlen fejlesztések megvalósítására.

A bevételek és a kiadások között a jelenlegi tervek alapján 85 milliárd forint a különbség, ezt a hiányt részben a tavalyi maradványból, részben a korábbi hitelszerződésekből hívják le.