Ömleni fog az ázsiai pénz az európai techszektorba

-

Több tényező együttállása miatt az európai célpontok vonzóbbak lesznek a befektetőknek.


Tavaly 58 milliárd dollárnyi pénzt öntöttek az európai technológiai vállalatokba az ázsiai befektetők, de idén ez a szám a kétszeresére is emelkedhet – állítja az exitekre való felkészítésekkel foglalkozó, specializált befektetési bank, a brit Magister Advisors. Szerintük több tényező együttes hatása okozza majd, hogy a távol-keleti befektetők körében Európa vonzóbb lesz, mint valaha.


Az amerikai politikai közhangulat

Az amerikai választások óta uralkodóvá váló hangulat és retorika riasztóan hathat az ázsiai tőkére. Sokan vélik úgy az USA-ban, hogy az ázsiai cégek túl sokat profitáltak az Amerikával való kereskedelemből. Bármi is ennek az állításnak az igazságtartalma, nagyon valószínűnek látszik, hogy a következő négy évben az ázsiai vállalatokat és befektetőket kevésbé szívesen látják az USA-ban, mint az előző nyolcban Ráadásul szükség sincs annyira rájuk: bőven van befektetésre váló magántőke, és arra is van esély, hogy a külföldön tartott vállalati tőke is „elindul” hazafelé.


Több az európai célpont

Sokkal több az érett európai vállalat, mint néhány évvel ezelőtt. Most már közel 50 unikornis (vagyis egymilliárd dollárnál többre értékelt cég) van az európai technológiai szektorban. Ráadásul ezek bizonyos értelemben fejlettebbek is, mint amerikai megfelelőik: az európai unikornisok átlagos bevétele meghaladja a 300 millió dollárt, míg az amerikaiaké 100 millió körül van. Ez annak is a jele, hogy az európai cégeket nem annyira a túlfűtött várakozások alapján értékelik, mint inkább a valós teljesítményük alapján. Ennek a hozzáállásnak köszönhetően tucatnyi méretes és érett technológiai cég jött létre Európában, amelyek sokkal több befektetést képesek vonzani, mint egy évtizeddel ezelőtt.


Nincs elég tőke

A későbbi körös befektetési tőke csak töredéke annak, mint amennyire szükség lenne Európában, így óriási lehetőségek nyílnak a piacon. Az USA-ban és Európában nagyjából ugyanannyi technológiai vállalkozás részesül kezdeti tőkebefektetésben, a későbbi fázisokban viszont már jókorára nő a különbség. a harmadik körös (Series C) és későbbi befektetések során az amerikai technológiai cégekbe 26 milliárd dollár tőke áramlott 2016-ban; Európában ugyanez a szám alig érte el a 2 milliárd dollárt. Ahogy az európai cégek érettebbé válna, ezt a különbséget az ázsiai cégek tüntethetik el.


Kell a tőke

Tucatnyi gyorsan növő európai tech vállalatnak lesz szüksége a következő két évben nagyobb mennyiségű (30 millió dollárt meghaladó) tőkebevonásra. Bár az európai kockázati tőke mennyisége nagyot nőtt az utóbbi időben, még mindig nem tud lépést tartani az igényekkel. A különbséget részben ázsiai tőkével lehet majd fedezni.


Az ázsiai befektetők már itt vannak

Az ázsiai vállalatok az elmúlt egy-két évben már igen komoly befektetéseket hajtottak végre Európában. A Softbank megvette az ARM-et; a Midea a német robotikai cégbe, a Kuka-ba fektetett be; a Tencent megszerezte a Supercellt, és ezeken kívül is számos 100 millió dollár feletti ügyletet bonyolítottak vagy bonyolítanak le. Ezek hosszú távú befektetések, amelyek megágyaznak a további tőkebevonásoknak.


Az európai cégek nemzetközibbek

A kisebb nemzeti piacok miatt az európai vállalatok olyan platformokat és üzleti modelleket alkotnak, amelyek önmagukban nemzetközibb jellegűek, mint amerikai megfelelőik. Egy európai fintech számára például természetes, hogy terméke már a kezdetektől több devizát és nyelvet támogasson, és egy európai cégnek nem okoz problémát, hogy idejekorán külföldi irodákat nyisson – ezzel egy amerikai startupnak nem igazán kell foglalkoznia. Ebből adódóan egy európai tech céget sokkal nagyobb biztonsággal lehet nemzetközileg is vonzóbbá tenni.