Nem értik a kondér mögött, mit akar tőlük Lázár János

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Nemcsak a szennyvízszolgáltatást, az ivóvíz-, a gáz- és az áramellátást, hanem a közétkeztetést is állami kézben látná szívesen a kormány. A témában egyeztetés nem volt, az érintettek egyelőre nem is tudnak mit kezdeni a tervvel, szerintük ebből a területből tényleg nem lehet nagy hasznot húzni.


„Nem tudok róla.”

„Nem szeretném kommunikálni, viszont hallásra.”

„Nem tudok ezzel mit kezdeni.”

Ilyen válaszokat kaptunk, amikor a közétkeztetésben részt vevő cégeket kérdeztük azzal kapcsolatban, hogy a kormány új működési modellt vezetne be náluk is. Erről Lázár János beszélt egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kedd este azt mondta, a kormány szeretné, ha a több más közszolgáltatás mellett a közétkeztetés is állami kézbe kerülne, vagy az állam felügyelte piacon működnének az étkeztető cégek. Ha magánvállalat is szeretne talpon maradni, akkor tudomásul kell vennie, hogy nem termelhet profitot – közölte a miniszter.

Lázár János szerint ha jól szervezik meg a szolgáltatást, akkor akár csökkenhetnek is az árak. Ezt azonban a közétkeztetésben részt vállaló cégek nehezen tudják elképzelni. „Miből veszem akkor az üstöt?" – kérdezte egy cégvezető, amikor idéztük neki a miniszter szavait.

Az érintett vállalkozások vezetői a sajtóból értesültek a bejelentésről, egyeztetésre nem hívták őket, ahogyan a Közétkeztetők Országos Szövetségének vezetőségét sem. Kérdésünkre egy másik közétkeztetési cég vezetője azonban igyekezett világossá tenni:


Ezen a területen nem termelődnek extra profitok.

A kereskedelmi igazgató arról beszélt: több önkormányzattal is szerződésben állnak, és azt, hogy mennyi pénzből és mennyi ideig főzhetnek, az adott település dönti el. Van olyan hely, ahol fejenként 200 forintból kell kihozni az ebédet, és van olyan, ahol ennek a duplájából. „Ez sok mindenen múlik, például a felhasználható nyersanyagokon”.

Az igazgató már most is alacsonynak tartja az önkormányzatok által meghatározott árakat, különösen, amióta az óvodákban és az iskolákban kötelezővé tették a menzareformot. Az erről szóló kormányrendelet egyebek közt előírja, hogy a gyerekek milyen húst ehetnek, és mennyi cukrot, sót fogyaszthatnak.



A változatosabb, egészségesebb és egyben drágább menü nem minden ízlik a gyerekeknek, és sokszor nem tetszik a szülőknek sem. Az általunk megkérdezett pedagógusok állítják, nagyon sok étel megmarad, de az is gyakori, hogy a diákok nem háromszor, hanem csak egyszer esznek az iskolában. A Magyarországi Szülők Országos Egyesületének tájékoztatása szerint az összes, 1,2 millió tanuló 72 százaléka, azaz nagyjából 860 ezer diák csak napi egyszeri étkezést kér.

Van olyan budapesti iskola, ahol a napi háromszori étkezésért 8550 forintot kérnek havonta. Ott napi 475 forintból kell kihozni a tízórait, az ebédet és az uzsonnát, az ebédre pedig 310 forintnál nem lehet többet költeni fejenként.



Sokáig várják a pénzt

Mivel a vállalkozások nem az iskolákkal vagy az óvodákkal, hanem az azokat fenntartó önkormányzatokkal szerződnek, a pedagógusoknak vagy a szülőknek nincs beleszólásuk abba, hogy ki és mit főz a gyerekeknek.

Hogy a megállapodás milyen hosszú időre szól, azt minden esetben az önkormányzat dönti el. Ha például az iskola konyhájában a csapot vagy a falára a csempét is a közétkeztető veszi, esetleg felújítást is vállal, akkor hosszabb időre, általában maximum 10 évre kötnek szerződést. Ha „csak” az ebédről kell gondoskodnia, akkor általában 1-5 évre szól a megállapodás. Az intézmények többségében egyszerű tálalókonyha van, egyharmadukban pedig helyben működő főzőkonyha – olvasható a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének honlapján. A főzőkonyhákat önkormányzatok vagy gazdasági társaságok működtetik.

Hogy nem ez a legjövedelmezőbb üzletág, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az önkormányzatoknak 100 napos fizetési határidejük van, és az általunk megkérdezett közétkeztetési vezető szerint sokszor még 100 nap múlva sem fizetnek a fenntartók. A cég alkalmazottainak viszont fizetést kell adni. „Ez megy egy darabig a tartalékból, de az örökkévalóságig nem” – tette hozzá.



Most akkor megéri vagy nem?

Előfordul azonban az is, hogy egyes közétkeztetéssel foglalkozó cégek közbeszerzés nélkül jutnak több száz millió forintos megbízáshoz. És arra is volt példa, hogy egy vállalkozás a becsült értéknél jóval nagyobb összegben tudott szerződést kötni a fenntartóval. Nagykovácsiról van szó, ahol előzetesen csaknem 88 millió forintra becsülték az óvodások és az általános iskolások étkeztetését, ehhez képest az önkormányzat a négy jelentkező közül 2014 december végén azt az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt.-t választotta ki, amelyik 124,5 millió forintért vállalta a munkát.

Az utóbbi években az állam is többet és többet költött intézményi étkeztetésre: 2015-ben 60 milliárd forintot, 2016-ban 71 milliárd 740 millió forintot. Ebből jutott

  • bölcsődéknek,
  • óvodáknak,
  • iskoláknak,
  • kollégiumoknak,
  • fogyatékosok nappali intézetének.
Ezen kívül roadshow-kon, mobilapplikáción, oktatófilmen is népszerűsítették a mintamenzát.

Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, most pontosan mit terveznek, milyen lesz az új működési modell és az állami közétkeztetés. Amint kapunk választ, közöljük.

Korábban a kormány azt ígérte, hogy jövő szeptemberig vár, és csak utána dönt arról, mi legyen a mintamenzával és a közétkeztetéssel. A hódmezővásárhelyi lakossági fórumon elhangzottak alapján azonban elképzelhető, hogy nem várják meg, mire elkezdődik a következő tanév, hamarabb változtatnak a rendszeren.

És nemcsak a közétkeztetésén, hiszen Lázár János arról is beszélt:


a szennyvíz-, az ivóvíz-, a gáz-, az áramszolgáltatás, a távfűtés és a hulladékkezelés is állami kézbe, de legalábbis állami irányítás alá kerülhet.

A cél az lenne, mondta, hogy ezeket a szolgáltatásokat nonprofit jelleggel garantálja az állam.

A közszolgáltatások államosítása és nonprofittá tétele nem új ötlet, sőt, 2010 óta a rezsicsökkentéssel párhuzamosan komoly lépéseket tett ebbe az irányba a kormányzat. Tavaly elindult az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ), amely 2016 végére az egyetlen lakossági földgázszolgáltató lesz az országban. A tervek szerint az ENKSZ venné át a villamosenergia- és a távhőszolgáltatást is. A holding vezetője azonban korábban úgy nyilatkozott: a központilag meghatározott árak ellenére nem kizárt, hogy a cég nyereséges legyen.

Állami holdingcéget alapítottak a szemétszállításra is, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. a tervek szerint áprilisban kezdi meg a működését.