Ne lepődjön meg, ha áprilistól ketten is kérik a szemétdíjat!

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán / MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

Jövő péntektől egy állami cég jogosult a szemétszállítási díj beszedésére, az önkormányzatok egy része azonban megtagadta, hogy átírja a számlákat. A polgármesterek azt mondják, puszira nem adnak benzint a kukásautókba. A minisztérium a vita hevében is állítja, hogy a fogyasztót nem érheti hátrány.


Heteken belül új névvel fog megismerkedni minden egyes háztartás, amely szemétszállítási díjat fizet. A számlákon ugyanis ezentúl a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinációs és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. neve szerepel majd. Legalábbis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint, amely arra alapozza számításait, hogy az Országgyűlés decemberben módosította a hulladéktörvényt.


Nem így gondolja azonban jó néhány polgármester, köztük akár fideszes is. Alig egy héttel ugyanis az új hulladékszállítási rendszer életbelépése előtt még nincsenek meg a végrehajtáshoz szükséges rendeletek. Bár ezeket állítólag a szerdai kormányülésen jóváhagyják, és csütörtökre meghirdettek egy konferenciát is az érintetteknek, az önkormányzatok így is hiányolják a szerződéseket az új állami céggel.

Arról van szó, hogy a szemét elszállítása az önkormányzatok kötelessége, amit az elmúlt évtizedekben vagy saját cégükkel, vagy egy szerződött partnerrel oldottak meg. Egészen addig, amíg nem jött a rezsicsökkentés és a központosítás. Ennek eredményeként ma már magáncég csak elvétve és kizárólag kisebbségi részesedéssel vesz részt a szolgáltatásban, tehát zömében állami és önkormányzati vállalatok azok, amelyek elviszik a szemetet.

A centralizáció azonban áprilistól még erőteljesebb lesz, mert a fogyasztó és a szolgáltató közé beiktatnak egy állami díjbeszedő céget, ez a már említett NHKV Zrt. Ennek az lenne a feladata, hogy az egész országban mindenkitől beszedje a szemétdíjat, majd szétossza azt a szolgáltatók között egy egyelőre még nem ismert képlet szerint.


Díjemelés márpedig nem lesz

A központosításra az a magyarázat, hogy évente mintegy 13 milliárd forint a veszteség a hulladékkezelésen, és ha ezt egy kézbe veszik, akkor gazdaságosabb lehet a tevékenység. A még önállóan tevékenykedő önkormányzatok viszont állítják, hogy ez nem így van, mert a gondot a rezsicsökkentés és a hulladékos cégekre terhelt különadók okozzák, ezért nehéz kijönni a tarifákból.

Márpedig a díjakat 2018-ig befagyasztotta a minisztérium, amely továbbra is kitart amellett, hogy a veszteséges gazdálkodás elleni küzdelem sem járhat a tarifák emelésével.

Budaörs önkormányzata ma már lépett is, a képviselő-testület kötelezte a helyi szemétszállító céget, a BTG Kft.-t, hogy továbbra is szedje be a díjakat, és a fogyasztók adatait senkinek se adja ki. Hasonlóra készülnek Gödöllő és a környező települések önkormányzatai is, jóllehet komoly veszteségeik vannak a hulladékkezelésen. Ez utóbbi területen a Zöld Híd Régió Kft. több mint száz, köztük fideszes irányítás alatt álló településen szolgáltat.

Habár a budaörsi polgármester, Wittinghoff Tamás és gödöllői kollégája, Gémesi György valóban nem a jelenlegi kormány támogatója, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő Fidesz-tagként irányítja a Somogy megyei Tabot, és ő sem tartja jó ötletnek sem a központosítást, sem azt, hogy a díjak nem fedezik a költségeket. Szerinte ez eleve nem ösztönöz minőségi munkára


Ex-lex állapot

Az aggodalmak azonban nem tántorították el a kormányt attól, hogy kitartson eredeti elképzelése mellett. Arra a kérdésünkre, hogy miként lehet egy hét múlva már az új számlázási rendszert számon kérni, ha még jogszabály és szerződés sincs, a minisztérium egyértelmű választ adott.


A kapcsolódó jogszabályi előírások 2016. április 1-jén lépnek hatályba, a számlázási feladat akkortól már nem a közszolgáltatóknál, hanem az NHKV-nál lesz. Külön szerződéskötési aktusra nincs szükség, mivel a számlázásra vonatkozó szabályok a törvény vonatkozó passzusainak hatályba lépését követően, törvény erejénél fogva állnak be. A lakosságnak a továbbiakban már nem a közszolgáltató, hanem az NHKV részére kell megfizetnie a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat.

Wittinghoff Tamás erre azt mondja, nem hagyják, hogy csődbe vigyék a szolgáltatójukat. A renitens polgármesterek ugyanis nem bíznak abban, hogy a még ismeretlen elszámolási rend alapján valóban annyi pénz jut vissza a szemétszállító cégeikhez, amennyi a költségük. Csak hallomásból tudják, hogy negyedévente lenne kifizetés, pedig eddig is csak hónapról hónapra éltek. "Nekünk sem adnak puszira benzint" - toldja meg Gémesi György, aki azt vizionálja, hogy ha a pénz nem folyik be időben a szolgáltatóhoz, akkor egyszerűen leáll a szemétszállítás.


A polgármesterek kifogásolják továbbá, hogy a hulladékkezelés feladatát az önkormányzati törvény rótta a településekre, amelynek az elfogadásához a képviselők kétharmadának a támogatása kellett, most pedig egy feles törvénnyel, a hulladékról szóló jogszabállyal veszik el tőlük a pénzt.

Az államnak ugyanakkor arra az esetre is van megoldása, ha az eddigi szolgáltató nem képes tartani a lépést a kormányzati célokkal. Ilyenkor az önkormányzat mint tulajdonos "önkéntes vagyonüzemeltetésre" felajánlhatja a hulladékkezeléssel kapcsolatos vagyonelemeket, tehát például a kukásautókat az államnak, amely- az ígéretek szerint - majd mindent megold.