Most izgulhat igazán, aki nem vette komolyan Lázár dörgedelmeit

Fotó: MTI / Sóki Tamás

-

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter óriási hajrában, vasszigorral és komoly büntetések kilátásba helyezésével pörgette az uniós projektek befejezését, hogy egy cent se maradhasson az EU-nál a 2007–2013 támogatási időszak végére. Ennek ellenére csaknem félezer fejlesztés nem készült el, ezeknek az összértéke 83 milliárd forintot tett ki. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Miniszterelnökség a fenyegetést beváltva elzárja a pénzcsapot, és veszett fejsze nyeleként hátrahagyja az érintett beruházásokat.


Már 2019 elejére kifizetné a kormány az összes uniós pénzt a mostani támogatási ciklusban – ígérte az elmúlt napokban többször Lázár János, aki az EU-s források lehívásának is a fő felelőse. Tervének megvalósíthatósága legalábbis kétséges, ám az biztos: az előző időszakban éppen ellenkezőleg, az utolsó utáni pillanatban költöttük el az uniós pénzek nagy részét. 2015. december 31-ig kellett lezárni azokat a fejlesztéseket, amelyeket az Európai Unió a 2007–2013-as időszakban támogatott, ám néhány héttel később még mindig csaknem félezer projektet tartalmaz a Miniszterelnökség késedelmes projektekről szóló listája.

Ezeknek az összértéke 83 milliárd forint – tudtuk meg. A lista a november végi állapotot jelzi, és azt is, hogy a finisben igencsak belehúztak. Egy hónappal korábban ugyanis még sokkal rosszabb volt a kép: a vállalt határidőhöz képest csaknem ezer projekt csúszott, és 150 milliárd forint forgott kockán. A Miniszterelnökség a VS.hu kérdésére jelentősnek nevezte az előrehaladást, annál is inkább, mivel tavaly februárban, amikor először tették közzé az uniós pályázati portálon, a palyazat.gov.hu-n a listát, még 1700 projekt szerepelt rajta, 500 milliárd forintos elmaradással.


Lázár János korábban szigort ígért, most gyorsítást


Fenyegető lista

A késedelmes projektek listáján azok az önkormányzati és állami fejlesztések szerepelnek, amelyek elcsúsztak a szerződésben vállalt határidőkhöz képest. Vagyis félő volt, hogy azt az előírást sem tudják teljesíteni, hogy 2015 végére meglegyen a pénzügyi zárásuk. A Miniszterelnökség célja a közléssel nem csak a tájékoztatás volt: a kormány azzal próbálta rábírni az érintetteket a gyorsításra, hogy kikötötte: ha egy projekt befejezése gyakorlatilag lehetetlenné válik, a pályázótól a kormány megvonja a támogatást, és további kiírásoktól is eltiltja.

A költségvetési szerveknél még nagyobb volt a szigor: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt helyezte kilátásba, hogy ha nem kötnek le minden elérhető forrást, a különbözetet egyszerűen levonják 2016-os költségvetésükből. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára – akkor még fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkárként – még konkrétabb volt tavaly februárban, a lista közlésekor. A Napi.hu-nak adott interjúban akkor még arról beszélt: „ha egy tíz települést érintő útfelújításnál csak hat településre várható a befejezés 2015 végéig, akkor lerövidítjük a projektet, és így a kapható pénzmennyiséget is megvágjuk”.


Az utolsó fillérig mindent

A 2007–2013-as támogatási ciklus sikeres lezárásának óriási volt a tétje. A 2010-es kormányváltás után Orbán Viktor Lázár Jánost bízta meg azzal, hogy tegye hatékonyabbá az uniós pályázati rendszer működését. Ennek következtében pályázati stopot hirdetett a kormány, és minden uniós kifizetést leállított, ami körülbelül egy évvel vetette vissza a bevételek megszerzését. Ráadásul tetézte a bajokat, hogy ezt követően, 2013-ban a feltárt szabálytalanságok miatt újra szüneteltek a kifizetések. Mindeközben Orbán Viktor miniszterelnök folyamatosan azt nyilatkozta, az uniós támogatások alanyi jogon „járnak” Magyarországnak, és nem ajándékba kapjuk azokat. Ezek után becsületbeli üggyé vált, hogy tényleg meg is kapjuk, ami jár, és Lázár János teljesíteni tudja a feladatát, és a kormány ígéretéhez híven „egyetlen eurócentet se hagyjon Brüsszelben”.


A szigor végül meghozta az eredményét: a Széchenyi 2020 oldalról azóta eltávolított számláló végül 9100 milliárd forintot meghaladó kifizetést jelzett, ami a 8600-8700 milliárdos keretnél is több. Hogy lehet egyszerre elmaradás és túlfizetés? Úgy, hogy a kormány, mintegy biztosítékként, nagyobb összegre írt ki pályázatot, mint amennyit az EU-tól kapott az ország, sőt, úgy tudjuk, hogy még az ősszel is jóváhagytak támogatásokat. Nyilván számoltak azzal, hogy a pályázók egy részétől szabálytalanság miatt Brüsszel megvonhatja a támogatást, és persze azzal is, hogy a projektek egy részét soha nem sikerül befejezni.


Amire végül egy fillér se jött az EU-ból: az M4-es autópálya


Kiskapu: a kormánydöntés

Van azonban a rendszerben egy nagy könnyítés. Ha egy projektet nem sikerült december végéig lezárni, a folytatást az új, 2014–2020-as támogatási keret terhére is lehet folytatni. Ez az úgynevezett szakaszolás, ami azonban nem minden esetben érhető el.

Először is a fejlesztésnek még most is támogathatónak kell lennie. Például kapacitásbővítéshez a kereskedelmi szektor már nem pályázhat az új ciklusban, tehát ha egy ilyen projekttel csúszott el egy cég, azt 2016-ban már a saját pénzéből kell befejeznie. Fontos kitétel az értékhatár és az is, hogy a fejlesztést magát is szakaszokra lehessen bontani – tette hozzá a Miniszterelnökség.

Van azonban még egy fontos feltétel: az, hogy a kormány is fontosnak ítélje a további támogatást. Vagyis a folytatás kormánydöntést igényel. Lapunk úgy tudja, bár nem csak a kiemelt projekteket segíthetik ki így, mindenki mégsem számíthat erre a lehetőségre. A szakaszolásra a legalább ötmillió euró (vagyis durván másfél milliárd forint) összköltségű fejlesztések gazdái számíthatnak. Ez jelentősen, nagyjából 80 projektre szűkíti a kört.

A feltételek alapján, ha például egy kétmilliárd forintos útépítésre most is lehet uniós pénzt igényelni, nem gond, ha nem készült el tavaly év végére. Mert jól el lehet különíteni, ha mondjuk a fele megépült, és arra benyújtották a számlákat, a második fele pedig nem, azt már a mostani ciklusból fizetnék.


A legnagyobb késő

A valóságban a kép nem ilyen egyszerű – erről a késedelmes listán a legtöbb projektet felhalmozó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs igazgatója beszélt a VS.hu-nak. Loppert Dániel példaként az M0-s déli szakaszát említette. Az M6-os és az 51-es főút közötti 11 kilométeres szakaszt már 2013 nyarán átadták, a beruházás mégis ott szerepel a listán. Sőt, ez a legnagyobb elmaradást felhalmozó projekt: a 27,6 milliárd forint megítélt támogatásból 21,68 milliárdos az elmaradás.

Ráadásul nem is ez az egyetlen fejlesztése a NIF-nek: mint a Miniszterelnökségtől kapott adatokból kiderül, összesen 38 projekt gazdája a társaság, ezek együtt halmozták fel a teljes, 83 milliárd forintos elmaradás felét, 42 milliárd forintot.

Loppert Dániel elmondta: az M0-s déli szakaszához hasonlóan a legtöbb érintett építkezés már befejeződött. Az M43-as Szeged és Makó közötti szakaszán például 2011 áprilisában indult meg a közlekedés, Makó és az országhatár között pedig tavaly júliusban. December közepén ugyan több mint 150 támogatási szerződés volt még nyitva, ám – mint fogalmazott – ez tudatos technika a NIF részéről. Az akár százmilliárdos nagyságrendű infrastrukturális fejlesztéseknél ugyanis előfordul, hogy kisebb-nagyobb kiadások még az átadás után is felmerülnek.

Mivel minden beruházást egyetlen szerződésben kell elszámolnunk az unióval, ha a szerződést lezárjuk, akkor a projekthez tartozó, de később jelentkező költségeket már nem lehetne uniós keretből finanszírozni, így a később felmerülő kiadásokat teljes egészében hazai forrásból kellene fedezni. Előfordul például, hogy az építkezéshez ki kell sajátítanunk egy adott földterületet. A tulajdonosnak ilyenkor kifizetjük a terület árát, hogy haladjon a kivitelezés, de az árral kapcsolatban nem mindig jutunk rögtön megegyezésre. Ha valaki elégedetlen a kapott összeggel, joga van bírósághoz fordulni, az eljárás pedig elhúzódhat. A bíróság döntésétől függően előfordulhat, hogy módosítanunk kell a kifizetésen – ezt viszont csak akkor tehetjük az EU-s források terhére, ha még nem zártuk le a támogatási szerződést” – hozta fel példaként a kommunikációs igazgató.


M0 déli szektor

Terheléses próba az M0-s hárosi hídján