Mégiscsak lehet működő egészségügyet csinálni Magyarországon

Fotó: AFP / THOMAS SAMSON

-

Csak nem a tb-n keresztül kell fizetni, hanem akkor kell kinyitni hozzá a pénztárcát, amikor baj van. Az állatorvoslásról van szó, ahol a rendelők felszereltsége ma már a humángyógyászattal vetekszik, és ahol naponta 4-5 embernek van legalább 50 ezer forintja arra, hogy a kedvencét MR-vizsgálatra vigye, de fogkő-eltávolításra, vérkép-diagnosztikára vagy gyógytornára is van lehetőség. A verseny nagy, a kamara pedig már készül az orvosok minősítési rendszerének kialakítására, hogy a gazdák eligazodjanak a nagy kínálatban.


Egy gyerek hasi ultrahangvizsgálatára 2-3 hónapot kell várni, ám ha kutyánk lesz beteg, gyakorlatilag azonnal fel tudják állítani a diagnózist. Az állatorvosi rendelőkben ma már szinte alapfelszerelés az ultrahang vagy a vérkép elemzésére alkalmas minilabor, és CT-ből is országszerte mintegy 40 van a háziállatok számára.


Budapesten pedig néhány hete munkába állt a képalkotó diagnosztika új csúcsmodellje, egy 300 millió forintot kóstáló MR-gép, amely akár 170 kilós állatpácienseket is el tud látni. A vizsgálat ára 50-90 ezer forint között mozog.

Az üzemeltető nem más, mint a humángyógyászatban is piacvezető, svájci tulajdonú Diagnoscan Magyarország cégcsoport tagja, a VetScan Kisállat Diagnosztika Kft. Az ügyvezető, Leitner György azt mondja, nem feltétlenül csak a házi kedvencekben gondolkoznak, várnak kiképzett kutyákat és az állatkertek egzotikus lakóit is.

Abban persze óriási a különbség, hogy ki mennyit hajlandó fizetni az ilyen szolgáltatásokért. Eldugott falvakban már az is gondot okoz, hogy a 3500 forintos csipet beültessék a kutyába, ha pedig a minimális ellátásokból tengődő gazdit sarokba szorítják, sokszor inkább az állat elaltatását választja, mint az újabb pénzkiadást – magyarázza a szélsőségeket Kervárits Katalin, az MSD Animal Health társállatüzletágának vezetője.

Az állatorvosnál megfordult gazdák évente átlagosan 16 700 forintot költenek az egészségügyi szolgáltatásokra, ami régiónként nagy eltéréseket fed, hiszen a fővárosban és környékén 27 ezer forint ez az összeg.



Már nincs lehetetlen

Az extrém költségek azonban nem ritkák, annál is inkább, mivel az árazásnak is csak az szab határt, hogy van-e, aki megfizeti. A Magyar Állatorvosi Kamaránál létezik ugyan egy díjajánlás, fix árakra azonban nem lehet számítani. Nem véletlenül: a Gazdasági Versenyhivatal súlyosan büntetné, ha a kamara kötelező árakat írna elő az állatorvosoknak.

A kamara főtitkára, Horváth László elismeri, hogy az orvosok nem is nagyon törődnek a megjelölt alsó és felső határokkal, ám a számoknak mégis jelentőségük lehet, ha egy gazda biztosítást köt kedvencére. A biztosítók ugyanis drágább szolgáltatásról szóló számlákat gyakran nem fizetnek ki, csak annyit, amennyi az ajánlás felső határa. Ha valaki elégedetlen az orvosok szolgáltatásával, akkor a kamara etikai bizottságához fordulhat, vagy kártérítést követelhet. Ez utóbbi azonban vita esetén csak polgári peres eljárásban kényszeríthető ki. A kamara ugyanakkor már készül az állatorvosi praxisok minősítésére, ami kezdetben önkéntes alapon történik majd.

Tehát egyedül a csipezés hatósági áras, minden egyéb a szabadpiacon dől el. A veszettség elleni kötelező vakcinán kívül a kutyák legfontosabb betegségei ellen évente 5 és 12 ezer forint közötti összegből lehet megúszni az oltásokat, a macskáknál 3–6 ezer forint között van ez a fizetnivaló.

Az ár függ a mérettől is. Egy nagy testű német dog császármetszése 60-70 ezer forint, egy csivaváé már 15 ezer forintból megúszható. Egy német dog altatása, gyógyszerelése is sokkal többe kerül, mint az ölebeké.

A csontműtéteknél a határ a csillagos ég. A kutyáknál gyakori betegség például az örökletes diszplázia, és az ennek kezelésére szolgáló csípőműtéteknél 50-80 ezer forinttól indulnak a költségek. Ha pedig már implantátumot is alkalmaznak, akkor 150 ezer forint alatt nem ússza meg a gazda.


A fogkő-eltávolítástól a dialízisig

A fogkő-eltávolítástól kezdve a tüzelőbugyin és az inzulinon át a vérkép-diagnosztikáig az állatgyógyászatban ma már nagyon sok olyan terméket és szolgáltatást nyújtanak, amely néhány évtizede még elképzelhetetlen volt. Hamarosan egy eddig hiányzó ellátás is megjelenik a magyar piacon: a vesedialízis, ahol a kedvencet az emberekhez hasonlóan 2-3 naponta viszik kezelésre.

Gyógytornával még kevesen foglalkoznak, bár már találhatunk olyan állatklinikát, ahol merülőmedencében úszkálhatnak a beteg kutyusok.

Hogy van-e abszurd igény a piacon? Kervárits Katalin azt mondja,


ha az állatokat érző lényként kezeljük, akkor nincs határ az orvosi ellátásban.

A kérdés csak az, racionális döntés-e egy kezelés. Kemoterápiára például nincs értelme elvinni a kutyákat, bár van rá lehetőség – érvel az állatorvos. Az eleve rövidebb élettartam ugyanis azzal jár, hogy a házi kedvenceknél a daganat gyorsabban fejlődik ki, mint az embereknél, és a betegség lefolyása is rövidebb. Amíg egy ember életéhez akár 5 évet is hozzáadhat a kemoterápia, a kutyáknál jó, ha néhány hónapot nyerünk, miközben a háromhetenkénti kezelésből egy hét biztos szenvedés.


A megelőzés azonban nem kizárt. A kutyáknál ugyanis a rák nem civilizációs betegség. Nem tüdő- vagy májrákról van szó, hanem többnyire melldaganatról és annak áttéteiről, aminek viszont hormonális az eredete. Ez pedig az ivartalanítással megelőzhető. Németországban minden olyan kedvencet ivartalanítani kell, amelyet nem kifejezetten tenyésztés céljából tartanak, és ha ezt valaki elmulasztja, akkor több ezer euróra is büntethetik.



Barátaink töredékére figyelünk csak oda

Magyarországon 2,5 millió kutyát tartanak számon, a háztartások 38 százaléka tart ebet. Az Európai Unióban ez a legmagasabb arány. Hasonlóan sok a macska is, bár őket nehezebb számon tartani: a becslések szerint 2,7 millió cica a családok 36 százalékánál oszlik el.


Ehhez képest veszettség ellen csak 1 millió 280 ezer kutyát oltottak be 2015-ben, és csak a kutyák 70-75 százalékában van csip, jóllehet az azonosítást a törvény kötelezően előírja.

A felmérések szerint ebből a népes sokaságból 750 ezer kutyát tartanak jól, és 280 ezer macska élvezi a gazda gondoskodását. Ők azok, akiknek mindent megad a gazdájuk, amire szükség van. 200-300 ezer kutya több odafigyelésre nem számíthat, mint hogy legalább a veszettség elleni oltáson átesik, mintegy 600 ezer kutya pedig tavaly ellátatlan maradt. Ők oltásokat sem kaptak, és többnyire a kullancsok, bolhák ellen sem védik őket, pedig ezek a paraziták manapság már nagyon sok megbetegedést okoznak.



Ez már jó üzlet

A kisállatgyógyászat magyarországi piacán évente 3,7 milliárd forint fordul meg. Ez alig több mint az ötöde a haszonállatok gyógyítására szánt pénznek. A haszonállatokkal együtt a teljes árbevétel 20 milliárd forint. Ez elenyésző a humánegészségügy 500-600 milliárd forintjával szemben, de még a kutya- és macskatápok piacának 40 milliárd forintos bevételéhez képest is.


Ez az összeg mégis nyereséges üzletet rejt azoknak, akiknek van hozzá erős külföldi hátterük, vagy jól kombinálják az állatgyógyászatot a tápozással és a takarmányozással.


Állatorvos, Műtét, vizsgálat, állat, gyógyít


Ilyen például az MSD Animal Health, az emberi gyógyászatból is ismert amerikai Merck gyógyszergyártó óriási állatgyógyászati divíziója. Magyarországi cége, az Intervet Hungaria Kft. a piacvezető ezen a területen. Évente 5-10 százalékos növekedést produkálva már a 4 milliárdos árbevételt is elérte, amelyen évente százmillió forintos nyereséget termel. A cég vakcinákat, gyógyszereket és diagnosztikai eljárásokhoz szükséges eszközöket árusít, amit intenzív kutatási-fejlesztési tevékenységgel támogat.


A svájci hátterű VetScan tavaly augusztusban alakult az MR-gép üzemeltetésére, ezért még nem ismertek a pontos eredményei, de humándiagnosztikai társvállalatának, a Diagnoscannak évi 7-8 milliárd forint a forgalma, és 500–900 millió forint között mozog a profitja (az embergyógyászatban a tb-támogatás vélhetően elősegíti az árbevétel gyarapodását).


Orbán Viktor, Alpha-vet

Az Alpha-Vet bábolnai üzemének avatásán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett 2014-ben


Ha azt gondolnánk, hogy ezt az eredményt csak külföldiek tudják produkálni, nagyot tévedünk. Hazai tulajdonban van például az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. és a Tolnagro Kft. is, előbbi állatgyógyszergyártással is foglalkozik, utóbbi csak kereskedelemmel, de mindkettő tulajdonosa állatorvos, és egyben állatkórházat is fenntart.

Éves forgalmuk 11-12 milliárd forint, amelyen minden évben van néhány száz milliós adózott eredmény. Az Alpha-Vet tulajdonosa, Móré Attila és a Tolnagro-csoport élén álló Varga József is az agrárium legvagyonosabb emberei közé tartozik. A Varga család decemberben az állami földárveréseken is bevásárolt, a csaknem 600 hektárért mintegy 1,5 milliárd forintot ajánlott.