K+F: az állami befektetés fontosabb, mint valaha

Forrás: KTS

-

A kutatás-fejlesztés állami finanszírozása felgyorsíthatja a magánszektor K+F-tevékenységét és a teljes gazdasági növekedést is – mutat rá az Európai Bizottság tanulmánya.


A március 16-án publikált, The economic rationale for public R&I funding and its impact című tanulmány tapasztalati tényeken nyugvó szakirodalomra alapozva hangsúlyozza, hogy az állami forrásból finanszírozott kutatás-fejlesztés különösen fontos manapság, amikor sosem látott ütemben változik és válik egyre kockázatosabbá az innovációs környezet.

A kutatás-fejlesztés kritikus kérdés az Európa előtt álló gazdasági és szociális kihívások kezelésében. Az európai versenyképesség fenntartása és fokozása nehezen képzelhető el a legújabb technológiákkal kapcsolatos, újító tevékenységtől, hiszen a növekedési potenciál elsősorban ezekből nyerhető ki. A K+F nagyban hozzájárul ahhoz, hogy azokból az ismeretekből, technológiai áttörésekből, innovatív folyamatokból és termékekből, valamint az új üzleti modellekből, amelyek a gazdasági teljesítőképességet képesek támogatni, illetve hozzájárulnak a szociális kihívások kezeléséhez (különösen az egészségügy, a klímaváltozás vagy a rugalmas és befogadó társadalom építésének területén), a lehető legnagyobb növekedési lehetőséget lehessen kiaknázni.


Az innováció a válasz a kihívásokra

Az innovációk gyorsabb elterjedéséhez le kell bontani az ezeket gátló akadályokat, ami elsősorban az állami kutatási-fejlesztési szakpolitikák feladata mind az üzleti környezet feltételeinek javítása terén, hogy minél könnyebben lehessen ilyen tevékenységekbe fektetni, mind az állami finanszírozású kutatási-fejlesztési befektetések kapcsán.

A most megjelent tanulmány szerint az európai gazdasági növekedésnek durván a kétharmada vezethető vissza valamilyen innovációra. A tanulmányból ugyancsak kiderül: a magánszektorban megvalósított kutatási-fejlesztési projektek befektetési megtérülése 10–30% között van, de ez a szám kétszer, sőt háromszor nagyobb is lehet, köszönhetően annak, hogy e befektetések pozitív hatásaiból más cégek is részesülhetnek.

A tanulmány hozzáteszi: az innovációk fontos szerepet játszottak az új technológiák létrejöttében, mint például az Internet of Things vagy a mesterséges intelligencia. Az ezekhez a technológiákhoz társuló, új üzleti modellek mély hatást gyakorolnak majd a jövő munkaerőpiacára. Az egyelőre nem világos, hogy ezek a változások inkább eltörölnek vagy inkább teremtenek munkahelyeket, de az biztos, hogy ezek a munkahelyek másmilyenek lesznek, mint a maiak, és jóval produktívabbak is lesznek, ami összességében pozitív hatást gyakorol majd az európai gazdaságra.


Innováció állami forrásból

Az állami támogatásból megvalósuló kutatási-fejlesztési befektetések új tudást generálnak és terjesztenek el, és hozzájárulnak ahhoz, hogy új képességek és kapcsolati hálók jöjjenek létre az erősebb tudásmegosztás érdekében. Összességében a közfinanszírozású kutatási-fejlesztési befektetések megtérülése 20% körül mozog, az uniós forrásból megvalósuló befektetések pedig ennél magasabb megtérülést is elérhetnek. Mindazonáltal ahhoz, hogy az állami forrásból finanszírozott kutatási-fejlesztési projektek minél nagyobb hatással bírjanak, a forrásokkal az innováció teljes életciklusát szükséges lefedni az alapkutatásoktól a piacteremtő innovációkig.

Az Európai Bizottság tanulmánya azt is megvizsgálja, mely tényezők játszottak szerepet az európai termelékenység lelassulásában. A tanulmány szerint gazdaságunk digitalizációja az elmúlt évtizedekben forradalmasította azt a módot, ahogyan az innováció működik, és azt is, miként lehet ennek előnyeit tovább terjeszteni, különös tekintettel az innováció eredményeinek hasznosulására.