Itt az első jele, hogy a rezsicsökkentés nem fenntartható

Fotó: MTI / Kovács Anikó

-

Vagy masszívan veszteséges lesz a nemzeti közműszolgáltató, vagy olcsóbban kell kapnia a paksi áramot. Akkor viszont az energiaipar profitja, vele együtt a jótékonykodás, székházépítés tűnik el. Úgy tudjuk, ez a dilemma is magyarázhatja, hogy várat magára egyes energiaszolgáltatók állami felvásárlása.


Eltűnhet az energiacégek milliárdos nyeresége a rezsicsökkentés során lenyomott energiaárak miatt, így az MVM bajban lehet a székházépítéssel, a paksi atomerőmű pedig a bőkezű támogatáspolitikájával. Információink szerint ez a felismerés húzódhat meg a tény mögött, hogy az állam a tervezett január helyett még február végéig sem szerzett meghatározó tulajdonrészt a két áramszolgáltató, az ELMŰ és az ÉMÁSZ cégeiben.

Érdeklődésünkre, hogy hol tart a tervezett felvásárlás, a Miniszterelnökségen azt a választ kaptuk, hogy a gázpiaci terjeszkedés után


a lakossági árampiacra történő belépéséhez szükséges előkészületek is megtörténtek, a nemzeti közműszolgáltató várhatóan a következő hónapokban a távhő-szolgáltatási piacon is megjelenik.

Ez a válasz azonban sem konkrétumot, sem magyarázatot nem tartalmaz. Az ELMŰ-ÉMÁSZ részéről is csak annyit erősítettek meg, hogy a német többségi tulajdonban lévő vállalatok mindent előkészítettek a tranzakcióhoz, de – ahogy Boros Norbert kommunikációs igazgató fogalmazott – a vevő döntése, hogy a vásárlást nyélbe üti-e.


A problémát az okozza, hogy ezentúl az állami tulajdonban lévő közműszolgáltatóknak kellene kigazdálkodniuk a rezsicsökkentést. Úgy tudjuk, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatónál ezt akkor tartják megvalósíthatónak, ha az áramszolgáltatáshoz a paksi atomerőmű önköltségi áron adja a villamos energiát.

Csakhogy ezzel az erőmű profitja illanna el. Ez 2013-ban még 22 milliárd forint volt. Azóta a csökkenő árbevétel miatt alaposan leapadt, de még 2014-ben is 8 milliárd forintot tett ki. Ez pedig igen jól jön az MVM Magyar Villamos Műveknek, amely az elmúlt években elvesztette jövedelmezőségét a gáztároló-vásárlások és a rezsicsökkentés miatt.

Az MVM ehhez képest éppen a napokban jelentette be, hogy 11 milliárd forintból kibővítené eddigi székházát. A cégcsoport több vállalata eddig bérelt irodákban működött, aminek költsége havonta 60 millió forint. Ráadásul az MVM is jelentős szponzora a különböző civil kezdeményezéseknek és környezetvédelmi céloknak, de Pakson és környékén is sokan az atomerőmű jótékonykodásából élnek.


Az eddigi székház, amelyet bővítenének


A helyi táncegyüttestől kezdve a présházon és alapítványokon keresztül, 1-2 milliós tételtől a százmilliósig összesen több milliárd forintot költ évente az erőmű társadalmi célokra. De ha a paksi cégnek nem lesz haszna az áram eladásán, akkor az csökkenti az MVM Partner áramkereskedő profitját is.

Márpedig túl nagy mozgástér már nincs a rezsicsökkentéshez, hiszen mindössze 3-4 forint különbség van a paksi termelői ár és az az összeg között, amennyiért az erőmű eddig adta az áramot a lakossági (egyetemes) szolgáltatóknak. A lakossági ár 2015-ben 36 forint volt kilowattóránként, ez a tarifa a rezsicsökkentés nélkül már 50 forint lenne.


Egységben az ellenérdekeltek

A Főgáz, majd januártól az E.On ügyfeleinek az átvételével a gázszolgáltatás piacán már most is az ENKSZ nemzeti közműszolgáltató a meghatározó, így természetesen már a gáz átvételi ára sem mellékes az állam számára. Az alacsony olajár és az azzal együtt mozgó gázár egyelőre kegyes a kormánnyal, hosszabb távon azonban a gáztarifáknál ugyancsak lehetnek meglepetések.

Ezért a kormány azt szeretné elérni, hogy a Mol is önköltségi áron bocsássa a hazai gázkitermelését a nemzeti közműszolgáltatás céljaira. Ettől azonban a tőzsdén jegyzett olajcég éppúgy ódzkodik, miként az MVM attól, hogy a cégcsoport összes profitját a rezsicsökkentésbe öljék. Azt sem tudni egyelőre, hogy a Mol mit kapna ezért cserébe.

A kormánynak tehát megoldást kell találnia arra a dilemmára, hogy ha továbbra is fenn szeretné tartani a rezsicsökkentést, akkor le tud-e mondani a hazai áramtermelés nyereségéről. Az államosításban részt vevő forrásaink szerint ez akasztotta meg az ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfélszolgálati Kft., valamint az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató és a két cég egy-egy hálózati elosztó cégének a felvásárlását is.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nem véletlenül fogalmazott úgy a legutóbbi kormányinfón, hogy „árnyékra vetődnek”, akik arról vitáznak, mely intézmény felügyelje az állam által megvásárolt energetikai cégeket, hiszen ezeket még meg sem vásárolta az állam. Majd hozzátette: az sem biztos, hogy az ügyletek a 2018-as választásokig befejeződnek. Így viszont a rezsicsökkentés további sorsa is kérdéses.