Hihetetlen fejlődés látható a magyar startup szférában

Dr. Balla Gergely

a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) Innovációs Bizottságának elnöke

Fejlődést eredményezhet a kormány által kidolgozott és idén bevezetett angyalbefektetői adókedvezmény is.


Az elmúlt években végbement startup ökoszisztéma fejlődésnek köszönhetően mára a fiatalok körében trendivé vált a startupok indítása. Rengeteg hazai és nemzetközi rendezvény, meetup van, gomba módra szaporodnak az inkubátor- és akcelerátor-programok, coworking irodák, rengeteg a kockázati tőke, illetve egyre erősebb a nemzetközi hálózatosodás is. Egy olyan üzleti szubkultúra van kialakulóban, ahol tisztán üzleti alapon a nemzetközi piacok meghódítása a cél.

Ha a budapesti belvárosi kávézókba benézünk egy délelőttön, nem csak tehetős külföldieket látunk reggelizni, hanem fejüket összedugó kis csapatokat is. És erősen feltételezhetjük, hogy épp egy üzleti ötleten dolgoznak. Ők is startupereknek mondhatók, ám hogy végül is létrejön-e egy vállalkozás, amely aztán a globális piacra is ki tud lépni, rengeteg tényezőtől függ.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének, illetve azon belül az Innovációs Bizottság is ezen próbál segíteni, célja a fiatal, innovatív vállalkozók és az induló innovatív vállalkozások értékalapú közösségének megteremtése, érdekképviseletének ellátása annak érdekében, hogy a kreatív, innovatív fiatalok sikeresen vállalkozhassanak Magyarországon.

Sokat fejlődött a magyar startup szemlélet, de még bőven van mit fejlődni az angolszász és skandináv startup és vállalkozói kultúrához képest. Fontos lenne például fejlődnünk a céges bukások elfogadása, az azokban rejlő tapasztalatok feldolgozása terén. Ha például Magyarországon valakinek az első cége megbukik, rögtön örök vesztesként könyvelik el, és a befektetők, legyen szó bankról, befektetőtársaságról vagy az újabban szintén divatos angyalbefektetőkről (akik magas kockázat mellett hajlandóak pénzt és személyes tapasztalatot befektetni egy jó ötlet megvalósítására) kevésbé is bíznak meg bennük. Az angolszász területeken, ha egy startup vállalkozó megbukik, különösen, ha fiatalabb, és persze nem adócsalásra használja ki a csődbe jutást, arra úgy tekintenek: íme, egy bátor, vállalkozó szellemű fiatal, aki remélhetőleg nem adja fel, sőt, ettől a tapasztalattól csak sikeresebb lehet legközelebbi vállalkozásában. Ahogyan egy író is megbukhat első regényével, egy dizájner az első munkáival, az még nem jelenti azt, hogy tizedszerre már ne léphetne a világsiker útjára. Ám Magyarországon, aki csődbe megy, az jó eséllyel nem alapíthat vagy vezethet újabb vállalkozást – sok már országban viszont ez nem jelent időbeli akadályt, hogy újra nekivágjon egy másik útnak.

Fontos lenne a befektetői kultúrában is fejlődést elérni, több tapasztalt és nemzetközi hálózattal rendelkező kockázati-tőke befektetőre, illetve angyalbefektetőre lenne szükség. Pozitív irányt jelez, hogy már több olyan startuper van Magyarországon, akik korábban felépített cégük eladásából származó vagyonukat és tudásukat kockáztatva új startup cégek indításában, növekedésében működnek közre, hiszen életformájukká, filozófiájukká vált a kísérletezés, az újítás.

Amint arról már e rovatban is szó esett, az egyik nagy probléma ezen a területen, hogy a ma legvagyonosabb magyarok más vállalkozói-befektetői kultúrában nőttek fel. Aki a hagyományosabb szektorokban, így például az ingatlanpiacon szerezte meg első milliárdját még a rendszerváltás utáni években, (még talán) idegenkedik a startupok világától, azt túl kockázatosnak tartja, az YZ-generáció gazdaság- és életfilozófiáját viszont esetleg nem ismeri és nem érti. S ugyan miért fektetne be, ha a hagyományosnak tekintett iparágak is kitermelik a hasznot?

Fejlődést hozhat a kormány által kidolgozott és idén bevezetett angyalbefektetői adókedvezmény, amely révén az üzleti angyalok a startup cégben való részesedésük bekerülési értékének körülbelül 25 százalékát társaságiadó-kedvezményen keresztül visszakaphatják.

Nagyon jó látni, hogy Budapesten egyre több hazai és nemzetközi startup rendezvény. Sajnos azonban a vidéki nagyvárosokban ezek a folyamatok lassan indulnak be, ezen a téren is túlzott az ország vízfejűsége. Fontos lenne emiatt a budapestire építve egy országos startup ökoszisztémát kialakítani. Jó iránynak tartom a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Hivatal által indított inkubátor programot is, de ez csak egy szelete a helyi ökoszisztémák fejlesztésének, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a képzésekre, a tanácsadásra és a mentorálásra.


Motiválhatja-e a startupokba befektetőket az új adókedvezmény?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN