Francia-német Szilícium-völgy az európai versenyképességért

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

A Brexit után Németország és Franciaország lesz az Európai Unió két legnagyobb gazdasága, ráadásul ezer szálon kapcsolódnak egymáshoz. Egy tanulmány szerint még szorosabbá kellene fűzniük viszonyukat, különösen a digitális ipar terén, hogy ezzel egész Európát versenyképesebbé tegyék.


A digitális gazdaságban – vagyis az új fogyasztói szokásokban, a megváltozott üzleti modellekben és piaci működésben – óriási lehetőségek rejtőznek, de ebből Európa csekély mértékben részesedik. Ázsia és Amerika nagyságrendekkel megelőzte a kontinenst. Ennek több oka és következménye is van. Az egységes USA-val szemben Európában olyan szabályok teszik nehézzé a fejlődést, mint az országonként különböző adatvédelmi szabályozások és a digitális tranzakciós határok (hogy a nyelvi különbségekről ne is beszéljünk).

Óriásiak az eltérések a piaci lehetőségekben is: míg Amerikában szinte korlátlanul állnak rendelkezésre az indulást biztosító külső források, az európai startupok ötödének van csak hozzáférése az elérhető kockázati tőkéhez. A nehezített pálya miatt az európai tech cégek az értékük szempontjából is elmaradnak a versenytársaktól: az unikornisok – vagyis a több mint egy milliárd dollárra értékelt startupok – 39 százaléka a Szilícium-völgyből kerül ki, Európából pedig csak 11 százalékuk – állapítja meg a Roland Berger elemzőcég tanulmánya.


Kedvezőtlen trendek

A jelenlegi kedvezőtlen trendek megváltoztatása érdekében a Roland Berger szakértői egy német-francia digitális völgy létrehozására tettek javaslatot. A két ország ugyan erős gazdaságilag, ám az innovatív digitális gazdaság terén nem teljesítenek fényesen. A startup ökoszisztémák globális rangsorában Berlin a 9., Párizs a 11. helyen áll; a globális innovációs indexet tekintve Németország a 10., Franciaország a 18. Ebből is látszik, hogy a startupok számára nem ez a két ország az ideális helyszín, bár nem egyforma okokból. „Franciaországban a befektetőket a kevéssé motiváló adózási környezet tartja vissza, míg


Németországra a kockázatkerülő magatartás jellemző”

– mondta a tanulmányt kísérő sajtóközleményben Schannen Frigyes, a Roland Berger ügyvezetője.


Konkrét javaslatok

A szakértők három konkrét javaslatot fogalmaztak meg a Digitális Völgy létrehozásának elősegítésére. Először is, koordinálni kellene a két ország között a kockázati tőkebefektetéseket, hogy azok hatékonyabban jussanak el a startupokhoz. (Jelenleg a két országban a VC 2 százaléka érkezik a másikból.) A határokon átnyúló kockázati tőkebefektetések elősegítéséhez közösen (és lehetőség szerint egyenlő arányban) finanszírozott tőkealapokat kell létrehozni. Szintén javítani kellene a nemzeti digitális programok közötti együttműködéseket.

Másodszor, közös munkával ki kell építeni egy francia-német számítási felhőt, amely alapul szolgálhatna egy, az egész kontinens számára szolgáló független európai rendszerhez. Erre komoly igény lenne, mert az európai cégek nagyon kényesek adatbiztonsági kérdésekben, és megbízható, hosszú távú szolgáltatásokat keresnek, amelyek a lehetőséget teremthetnének az amerikai felhőalapú megoldások kiváltására.

Ezen e téren is három tennivalót sorol fel a Roland Berger tanulmánya: meg kell erősíteni a törvényi hátteret, hogy biztosítható legyen a felhő függetlensége; ki kell dolgozni egy európai szoftverbiztonsági szabványt, ami garantálja az adatok titkosságát; és végül fejleszteni kell a tudást az új felhőtechnológiákban, hogy Európa már egy közös infrastruktúra hátán lovagolhassa meg a következő innovációs hullámot.


Összehangolva

Végül pedig a harmadik javaslat, hogy a két ország nemzetközi színtéren is hangolja össze a digitális gazdasággal kapcsolatos kezdeményezéseit és fellépését: legyen több határokon átnyúló, látványos kezdeményezés (például egyetemek konszolidációja vagy okos város kezdeményezések a határ menti városokban).

Emellett Franciaországnak és Németországnak össze kell hangolniuk a gazdasági és adózási keretrendszerüket, és azonos technológiai sztenderdeket kellene felállítaniuk annak érdekében, hogy megkönnyítsék a közös Digitális Völgy létrejöttét.

A haszon mindenképpen óriási lenne: az Európai Bizottság becslései szerint a digitális közös piac 415 milliárd euróval növelné az EU GDP-jét és több mint 100 ezer új munkahelyet teremtene.