Feltöltik a bankkártyánkat, hogy azután leszippantsák róla a pénzt

Fotó: Europress/AFP/Kisbenedek Attila / Europress/AFP/Kisbenedek Attila

-

Irdatlan erőfeszítéseket tesz a kormány, hogy rávegyen mindenkit a lakásépítésre. Nem tudni azonban, miből legyen rá pénzünk. Hacsak nem abból, hogy külföldre megyünk dolgozni. A cafeteria átalakításának ötlete egyelőre inkább aggodalomra adott okot, mint visszaköltözésre, és a külföldi gazdasági elemzők sem kegyesek a kormánnyal. Heti gazdasági összefoglaló.


Három ország (Bulgária, Románia, Litvánia) kivételével bárhová megyünk az Európai Unióba dolgozni, az azzal kecsegtet, hogy ott többet fogunk keresni, mint eddig itthon.



Ez annak ellenére igaz, hogy – mint a KSH pénteken megjelent adataiból kiderült – januárban jókorát, átlagosan 7,4 százalékot ugrottak a bérek az egy évvel korábbihoz képest. Ám, ha az utánunk következő Lettországban tavaly jottányit sem javultak volna a fizetések, még ezzel együtt sem hoztuk volna be Európa ötödik legalacsonyabb jövedelmű állampolgárait. Hát miért ne mennénk külföldre szerencsét próbálni?


Ezt a dilemmát egyelőre nem tudta feloldani a kormány. Másfél hete csak annyi derült ki, hogy a kabinet még állami bevételekről is kész lemondani a cafeteria átalakításával, csak maradjunk és költekezzünk itthon. Ez azonban csak az aggodalmakat fokozta.

A szakszervezetek attól tartanak, hogy miután nagy nehezen beszuszakolták a béren kívüli juttatásokat a kollektív szerződésekbe, és így némi garanciát kaptak arra, hogy ez a jövedelem ínségesebb időkben sem illan el, most éppen a kormány bontatja fel ezt a szerződéses köteléket.

Az is érezhető, mennyire aggódnak a béren kívüli juttatások rendszerének megszüntetése miatt azokban az ágazatokban, különösen a szállodaiparban és vendéglátásban, amelyekben éppen a kormány által az elmúlt években kialakított utalványos rendszerre építettek. A március 15-ei négynapos ünnep után az OTP sietve közölte, hogy a SZÉP-kártyák tulajdonosai a hosszú hétvégén négy nap alatt összesen 800 millió forintnyi juttatást használtak fel a hazai szálláshelyeken és vendéglátóknál. Ennyi ugrana tehát, ha januártól egyik napról a másikra megszűnne a SZÉP-kártya.

Úgy tűnik azonban, hogy a kormány ezt a veszteséget egyelőre kisebbre taksálja, mint azt a hasznot, amit abból remél, hogy a cafeteria beépítésével megnő a szabadon elkölthető pénz. Ezt pedig akár lakásvásárlásra is lehet költeni.


Megint sok szerencselovagot helyzetbe hoztak

Itt van mindjárt a nemzeti otthonteremtési közösség, amelynek lehetőségét két nap alatt teremtette meg a kormány. A bankhitelt kiváltó új konstrukció önmagában is a jómódú szerencséseknek kedvez az ingatlanszerzésben, ráadásul a szervezői jogosultságot is úgy írták körül, hogy az egyetlen cégcsoportra, a Carionra illik.


Korrupciós botrányokban ezen a héten sem szűkölködtünk, mert kiderült, hogy az uniós pénzekből tervezett építési projekteket is éppen olyan feltételekkel írták ki, amelyek kormányközeli üzletemberek, többek között Mészáros Lőrinc cégeire illenek.

Az állami reklámköltések is célzottak, és valahogy mindig a kormány szellemiségéhez közelebb álló médiumoknak kedveznek.

A Heti Válasz pedig azt kutatta fel, hogy az ismeretlen eredetű pénzből nagy lábon élő kormánytanácsadó, Habony Árpád személyes kapcsolatban áll azokkal a cégekkel, amelyeknek busásan jövedelmez a magyar letelepedési államkötvények forgalmazása.

Miközben pedig az ingatlanárakat már eddig is alaposan felkorbácsolták a kormány lakástámogatási ígéretei, a külföldi, főként kínai és orosz befektetők zsákban hozzák a pénzt Magyarországra, és vásárolják fel a jó ingatlanokat Budapesten és más, felkapott helyeken. Ez pedig nem kedvez a hazai vevőknek és építkezőknek, mert nem fogják bírni az árversenyt.


Elszállt remények

A kormánynak ugyanakkor le kellett mondania arról, hogy egy-két százmilliárd forint csak úgy az ölébe hulljon. A hitelminősítők ugyanis egyelőre nem ítélték annyira jónak a magyar gazdaságot, hogy javítsák a besorolását, és ezzel több befektetőt irányítsanak a magyar piacra. A Standard & Poor's szerint még a kilátások sem javultak. Ez azt jelenti, hogy nem várható nagyobb kereslet a magyar állampapírokra, így nem csökkenhetnek azok a kamatok, amelyeket az államnak kell fizetnie utánuk.


Egyelőre az építőipar sem indult be, több mint húsz százalékkal esett vissza az ágazat teljesítménye januárban az egy évvel korábbihoz képest.

Részben emiatt is számítanak arra a pénzügyi szakemberek, hogy a Magyar Nemzeti Bank tovább csökkenti a jelenleg 1,35 százalékos alapkamatot. Így még kevésbé érdemes bankbetétekben tartani a pénzt, még nagyobb esély van arra, hogy a cégek új üzletekbe fognak, a családok pedig – például – építkezésbe.