Éppen elkerültünk egy világháborút

Fotó: AFP / Zein al-Rifai

-

Kis híján közvetlenül egymásnak szegeződtek az orosz és Amerika-barát fegyverek Szíriában. A veszély még nem múlt el, egyelőre csak ígéret, hogy leállítják az ellenségeskedéseket. A menekülthullámtól kezdve a gazdasági növekedésig Magyarország számára is nagyon sok múlhat azon, hogy a politikai és gazdasági érdekkülönbségek ellenére mindenki megőrzi-e a hidegvérét a keresztesháborúk korát idéző történelmi helyszíneken.


Egy esküvői képsor kavarta fel az érzelmeket az elmúlt napokban az interneten. Egy szíriai fotós, Jafar Meray a francia AFP munkatársával közösen készített felvételeket egy fiatal párról a háború sújtotta Homszban.


A szitává lőtt, szürke falak között egy menyasszony és egy vőlegény készül az esküvőjére. A lány hófehérben, a fiú terepszínű katonai ruhában. A szavakba is öntött üzenet szerint „az élet erősebb, mint a halál”.


War-torn Wedding in Syria

Till death do us part: Proof that life goes on in #Syria’s most devastated city Homs

Közzétette: In the NOW – 2016. február 10.

A békegalamb azonban nyomban elröppent, amikor sorjázni kezdtek azok a kommentek, amelyek szerint az Aszad-rezsim katonafiáról készült fotó mindössze eszköz a szíriai kormányerők propagandájához. Ahogy egy Ausztriában élő menekült írta,


ez a katona és követői azok, akik lerombolták városainkat, miközben terrorizmussal vádolnak minket, holott csak szabadságot szerettünk volna.

Elsimítható-e ez a konfliktus?

A legutóbbi megszólalások talán azt jelzik, hogy elég komoly a megbékélési szándék – mondta kérdésünkre N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, aki szerint a szíriai konfliktus nem maradhat fenn, mindenki a változásban érdekelt. Péntekre virradó éjszaka a háromnapos müncheni biztonságpolitikai konferencián egy asztalnál ült az orosz kormányfő és az amerikai külügyminiszter, és a tárgyalások végén azzal álltak fel, hogy a konfliktus résztvevői leállítják a szíriai ellenségeskedéseket.


Mindez alig pár órával azután történt, hogy orosz részről úgy nyilatkoztak: katonai intervenciónak tekintik, ha az amerikaiak kezdeményezésére valóban megvalósul a török–szír határon egy biztonsági zóna. Aznap este pedig, a müncheni találkozóra hangolódva Dmitrij Medvegyev miniszterelnök már a világháború kirobbanását vizionálta, ha szárazföldi csapatok avatkoznak be Szíriában.


Ezek a politikai érdekek ütköznek

Aligha gondolhatnak a Kremlben ezekben a napokban jó érzéssel a szaúdi királyi családra. Azok a bizonyos szárazföldi csapatok ugyanis, amelyeknek a bevetése a harmadik világháború kitörésével fenyegetne, Szaúd-Arábia zászlaja alatt harcolnának.


Az öregedő és betegeskedő szaúdi király fia és egyben utódja, Mohamed bin Szalmán védelmi miniszterként nagyjából egy éve irányt váltott az ország külpolitikájában, és egyre nagyobb befolyást igyekszik kihasítani a térségben. Márpedig ha a szaúdi katonák megjelennének Szíriában, korántsem az oroszok által támogatott elnök, Bassár el-Aszad érdekében harcolnának, hanem éppen ellenkezőleg, a lázadókat erősítenék az amerikaiak oldalán.


Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel tárgyal Rijádban 2015 őszén


A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Szőke Diána arra is felhívta a figyelmet, hogy az oroszok egyetlen közel-keleti katonai bázisa is Szíriában van, az Aszadék által ellenőrzött szír területeken. Az egyre agresszívabb szaúdi külpolitika az eddigi status quót bolygatja.

A további háborúskodás ugyanakkor Törökországnak sem kedvez, hiszen ha folytatódnak a harcok, újabb egymillió menekült landolhat ott. Pedig a törökök gondoskodásában bízó szírek száma már így is a 3 milliót közelíti. Az elmúlt napokban felerősödött harcok újabb 40 ezer embert kergettek a török határzónába.

Ez viszont már érzékenyen érinti az Európai Uniót és így Magyarországot is. Az enyhe téli időjárás és a légicsapások újabb lökést adtak a migrációnak, kerítés ide vagy oda, a héten száznál is több határsértőt fogtak el az ország déli részében. A NATO is egyre inkább részévé válik a konfliktusnak: a katonai szövetség hadihajóit is bevetik az embercsempészek elleni akciókba az Égei-tengeren.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a török–szír határ szíriai oldalán kurdok élnek, akiknek a jövője komoly biztonságpolitikai kérdés Törökország számára. Ha megerősödnek az autonómiára törekvő kurdok, akkor az okoz problémát, ha viszont a török állam nem segít a háborús övezetbe került kurdokon, akkor a belpolitikában néz szembe újabb konfliktussal. A kurdok ugyanakkor az egyik legfőbb szövetségesei az amerikaiaknak az Iszlám Állammal szemben.


És persze ott van az olaj

A fegyverropogás zűrzavarában az Iszlám Állam, de vélhetően mások is gazdagodnak az olaj feketekereskedelmével. Oroszország azzal vádolja Törökországot, hogy ő az egyik felvásárlója a terrorszervezet fekete aranyának, miközben az orosz Stroytransgazról azt állítják, hogy a szélsőségesek kezén lévő területeken az Iszlám Állammal együttműködésben üzemeltet gázerőművet.

Az alábbi térkép azt mutatja: egyáltalán nem mindegy, milyen befolyás alatt áll Szíria, mert attól függően érvényesülhetnek az orosz, az amerikai vagy legrosszabb esetben a szélsőséges iszlám gazdasági érdekek.


Forrás: www.oil-price.net


Moszkva szemszögéből a szaúdiak tehetnek arról is, hogy egyre csak zsugorodik az orosz államkassza. Vlagyimir Putyin második elnökségének első éveiben még bőkezűen tudott osztogatni, és ezzel legitimálta a hatalmát, mára azonban már azon kell gondolkodnia, mivel tömje be azokat a lyukakat, amelyeket az alacsony olajár okozott a költségvetésnek.

Az oroszok mellett a világ másik legnagyobb olajhatalma, Szaúd-Arábia ugyanis – az ígérgetések ellenére – egyelőre nem mérsékelte a kitermelését, és így nem járult hozzá, hogy legalább a visszafogott kínálat mérsékelje az áresést.

Közben a szankciók alól felszabadult Irán is beszállt az olajkereskedelembe, a Földközi-tenger keleti medencéjében pedig az elmúlt években egyre-másra tártak fel újabb olaj- és főként gázmezőket, ami azt jelenti, hogy Ciprus, Egyiptom vagy Izrael lassan nem importőr, hanem exportőr lesz az energiahordozók világpiacán.

Az Erste olajipari elemzője, Pletser Tamás ugyanakkor azt mondja, a szíriai konfliktus nem az energiahordozóról szól. Szíria kitermelése mindig is elenyésző volt, és bár voltak tervek olyan gázvezetékekről, amelyek szír területen vezettek volna át, az olajszállítás többsége tankereken történik, és immár a cseppfolyósított gáz továbbítása is lényegesen olcsóbb, mint korábban.

Az alacsony olajárak mindenesetre a szíriai konfliktus szinte egyetlen szereplőjének sem kedveznek. (Az ábrán az időtávra kattintva látszik az olajár változása az elmúlt egy hónapban, negyedévben, illetve az elmúlt egy, valamint öt évben.)


Egy éve csak zuhan és zuhan


A hagyományos, szárazföldi orosz olajkitermelés ugyan olcsóbb, mint az újonnan felfedezett amerikai energiahordozóé, a palaolajé és palagázé, ám rengeteg pénz kellene a kifogyóban lévő szibériai olajmezők technológiájának modernizálásához, amit a jelenlegi olajárak nem tesznek lehetővé. Az orosz költségvetés eredetileg hordónként 50 dollárral számolt, de úgy néz ki, hogy még a módosított célár, a 35 dollár sem jön be, tartósan 20 dollár alatt pedig már összeomlik a büdzsé.


Ehhez képest az amerikai gazdaságban már 50-60 dolláros árnál veszteségessé válnak a kisebb-nagyobb olajcégek. Ez azonban legfeljebb a magánvállalatokat viszi csődbe, az amerikai gazdaság egésze ettől még stabilan növekszik, az állami bevételeken pedig nyoma sincs az ágazat gondjainak. Ennyit bőven megér az, hogy megleckéztessék Putyint, amiért nagyhatalmi pózban tetszelgett a Krím annektálásakor.



A gazdaság lassulása elvileg azt támasztja alá, hogy a konfliktus résztvevői a háborúskodás megállításában érdekeltek. A probléma csak az, hogy ezt mindenki a maga feltételei szerint akarná megvalósítani.


A magyar származású amerikai milliárdos, Soros György egyenesen úgy látja, hogy a sarokba szorított orosz elnök egyetlen módon tudja elkerülni a bankcsődöket és a gazdasági összeomlást, ha előbb az Európai Unió omlik össze. Ez pedig könnyen előidézhető az által, ha az orosz légitámadások még több menekültet füstölnek ki Szíriából, és ezzel fokozódik a menekültáradat nyomása Európán. Nem mellesleg a jobboldalról többen azzal támadták a pénzügyi gurut, hogy személyesen ösztönzi a migrációt.

Akár jól okoskodik Soros, akár nem, annyi mindenképpen elmondható: hiába biztató, hogy a vasárnapig tartó müncheni tanácskozás első éjszakáján elhárult a világháború közvetlen veszélye, a megállapodás értelmezése aggodalomra ad okot. Az amerikai védelmi miniszter máris azt hangoztatta, hogy Szaúd-Arábia ismét beszáll az Iszlám Állam elleni légicsapásokba. A szaúdi külügyminiszter pedig úgy nyilatkozott, hogy a terroristák elleni győzelemhez elengedhetetlen a szír elnök eltávolítása.

Aszad eközben diadalittasan közölte: hamarosan az egész országot visszafoglalja a felkelőktől. Aleppóban ezekben az órákban több tízezer civil élete múlik azon, hogy az orosz légicsapások támogatásával a szír elnök megfojtja-e a városban rekedt lázadókat, vagy az ENSZ reményei szerint megindulhatnak a segélyszállítmányok az ostrom alatt éhezőknek.


A Vöröskereszt ezt látja Aleppóban


A szír fotós üzenetével ellentétben az elmúlt öt évben valójában a halál kerekedett felül az életen: 250 ezren meghaltak, és 13,5 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására a húszmilliós országban.