Ennyit kerestek tavaly a magyar zenészek dalaik után

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

A magyar zenészek egyre fiatalabbak, egyre inkább tisztában vannak azzal, hogyan juthatnak pénzhez alkotásaik után – derül ki az Artisjus éves összesítéséből. Egyvalami azonban nem változik: évtizedek óta ugyanaz a dal kapja a legtöbb jogdíjat Magyarországon.


Ötven napra való zene született tavaly Magyarországon. Az Artisjus rendszerében 2015-ben regisztrált 18 348 zeneszám lejátszására legalábbis ennyi időre lenne szükség – mondta el Tóth Péter Benjámin, a szerzői jogvédő egyesület kommunikációs vezetője. Az új dalok száma tavaly az előző évihez képest 14 százalékkal nőtt, ami nem csak azt mutatja, hogy a szerzők nem szenvednek alkotói válságban. Azt is jelzi, hogy a szerzők egyre tudatosabbak, vagyis fegyelmezetten regisztrálják dalaikat a rendszerben.

Ez is érthető, hiszen a lemezeladások jelentős visszaesése után a szerzők egyre fontosabb bevételi forrása az, hogy az elhangzott dalok után jogdíjat kapnak. Összehasonlításképpen: amíg tavaly összesen 17,08 milliárd forintos bevételt ért el az Artisjus (ennek 85 százalékát osztják vissza a szerzők között), ebből mindössze 200 millió forint körüli összeg származott valamilyen hanghordozó eladásából. A felmérések szerint a zenészek jövedelmének harmadát adja a jogdíj.

Ami a regisztrált műveket illeti, a könnyűzene túlsúlya látható. A dalok 23 százaléka volt popszám, 15-15 százaléka pedig rock vagy elektronikus. A klasszikus zene mindössze a paletta tizedét tette ki. A dalok 59 százaléka szöveges dal volt, többnyire (73 százalékban) magyar szöveggel.


A legtöbb szerzős dal az Irie Maffiáé


Inkább mellékkereset

A szakértők szerint jó hír, hogy a dalok jelentős része nem a szerzők asztalfiókjában vagy számítógépén porosodik. A 2014-ben bejegyzett dalok csaknem fele tavaly már kapott jogdíjat. A tavalyi év más szempontból is különleges volt: összesen 16 683 szerzőnek vagy jogutódjának fizettek, ami közel 25 százalékos növekedés 2014-hez képest.

Ennek azonban részben egy jogszabály-módosítás van a hátterében: amíg korábban öt évig tartalékolták a jogdíjakat azoknál a szerzeményeknél, amelyeknek az alkotója nem rendelkezett, most csak három évig, így egyszerre három évnyi függőben levő jogdíjat osztottak újra a többi szerző között arányosan.

A zeneszerzés ma többnyire mellékkeresetnek számít Magyarországon, de néhányan egészen jól meg tudnak élni belőle. Havi bruttó egymillió forint fölötti jogdíjat 52 szerzőnek vagy jogutódnak fizettek tavaly. 500 ezer és egymillió forint között nyolcvanan kaptak, 100 ezer és 500 ezer között pedig 656-an.

A dalok kétharmadát egy-egy szerző jegyezte, a rekorder pedig az Irie Maffia Badest című száma, amelynek 11 alkotója van.

Egy abszolút rekorder pedig megdönthetetlennek látszik a magyarországi zenepiacon: hosszú évek óta ugyanannak a dalnak a szerzői – ma már csak utódaik – kapják a legtöbb jogdíjat. Ez pedig Máté Péter dala, az Elmegyek.

És hacsak nem robban be egy újabb örökzöld, ez még jó ideig így is lehet, hiszen a jogutódok még hetven évig részesülnek jogdíjból a dal után.