Ennyit bukhatunk, ha kiutáljuk a külföldieket

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

A gazdaságot legjobban húzó 100 cégből 75 külföldi, a GDP javát ma még ők termelik meg. Nem biztos, hogy érdemes ujjat húzni velük.


A magyarországi kivonulását a napokban megpendítő majd cáfoló

  • Vodafone 44 milliárd forinttal,
  • a váratlanul előbukkant törvényjavaslat révén bezárással fenyegetett brit Tesco 99 milliárddal,
  • az osztrák Spar 52 milliárddal,
  • a német Lidl 32 milliárddal,
  • a francia Auchan 22 milliárddal,
  • a legújabb dohányipari különadóval sújtott amerikai hátterű Philip Morris 167 milliárddal,
  • a brit központú BAT Pécsi Dohánygyár pedig 92 milliárddal
húzta csak tavaly a magyarországi GDP-t. Csupán ennek a hét multinak már elég sokat köszönhet a magyar gazdaság: nagyjából a termelő, szolgáltató, kereskedelmi vállalatok által tavaly előállított összes magyarországi GDP-nek az egyharmadát.

És akkor még nem beszéltünk a legújabb törvénykezési ötletekkel szintén kipécézett német Aldiról, Metróról, Penny Marketről, DM-ről, valamint a kivonulását már bejelentő amerikai Citibankról, és az esetlegesen távozó szintén amerikai tulajdonú Budapest Bankról. Ezek a cégek is elég régóta komoly szereplői – adófizetői, munkáltatói és GDP-t előállítói – a magyar gazdaságnak.


A General Electric gyára. A Mol után az amerikai cégcsoport termeli meg Magyarországon a legtöbb hozzáadott értéket.


De nézzük alaposabban a számokat! Mivel éppen az elmúlt hetek törvényjavaslataival egy időben sok friss céges toplista is napvilágot látott, ezekből indultunk ki, amikor arra kerestük a választ: mennyit bukhatunk, ha a kormány kiszorítja/bezáratja/elüldözi a piacról a külföldi befektetőket. Két hetilap, a Figyelő és a HVG minden ősszel frissülő listáit vettük alapul: előbbi a 200 legnagyobb hazai vállalat különböző mutatóit, utóbbi a TOP 500 adatait elemzi (jellemzően az árbevétel alapján rangsorolva a mezőnyt; ezért a fő listájukon nem szerepelnek például a bankok és a biztosítók, ahol az árbevétel nem értelmezhető). Ami mindkét listából első ránézésre látszik: a legnagyobbak között elég kevés a magyar. A TOP 200-as listán csupán 38 cég van magyar többségi tulajdonban vagy magyar stratégiai irányítás alatt (ilyen például a listavezető Mol), vagyis az éllovasok több mint 80 százaléka külföldi kézben van.

Az árbevételi rangsor viszont önmagában még nem mutatja meg, ki mennyit tesz hozzá a gazdasági bővüléshez, ezt bonyolultabb számszerűsíteni. A HVG egy 100-asra szűkített listán ezt megtette (kivonták a bevételből az úgynevezett anyagjellegű ráfordításokat), mi pedig ebből bogoztuk ki a multi vs. magyar felállást. Arra jutottunk, hogy nemcsak a legnagyobb forgalmú cégek zöme nemzetközi, hanem a 100 legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalat többsége – túlnyomó többsége – is külföldi tulajdonú. Szám szerint 75, és közülük is felül reprezentáltak a friss adóintézkedésekkel leginkább sújtott német, amerikai, brit és osztrák cégcsoportok.

Összesítésünk szerint ők együttesen 2600 milliárd forintot állítottak elő 2013-ban, és ha hozzávesszük a más külföldi – például francia, svéd, norvég, dán, svájci vagy távol-keleti – cégcsoportokat, akkor már 3700 milliárd forintnál járunk. A teljes magyar GDP-hez képest (ami majdnem 30 ezer milliárd forint volt 2013-ban) ez alig több 10 százaléknál, de nem ezt érdemes viszonyítási alapul venni. Egy ország gazdasági kibocsátásában ugyanis a vállalatok beruházása mellett a kormányzat és a lakosság fogyasztása is benne van, ez utóbbi két tételt le kell tehát vonni. Sőt, mivel a toplistákon pénzügyi vállalatok nem szerepelnek, ezért a 'nem pénzügyi vállalatok' által megtermelt GDP-ből kell kiindulni, ami durván 15 ezer milliárd forint volt tavaly a KSH szerint. Ezt mutatjuk a következő ábrán.



Számítgatásunk eredményeként tehát az jött ki, hogy a magyar gazdaságot legjobban húzó 100-as kör teljesítményéből majdnem 60 százalékot képviselnek a külföldi vállalatok. Nagyjából ezt az arányt szokták emlegetni akkor is, amikor nem egy szűkített toplistáról, hanem a nemzetgazdaság egészéről van szó; érdemes meghallgatni Koren Miklós, a CEU tanárának idevágó előadását is.



Ha ez így van, akkor minden 10 forintnyi hozzáadott értékből 6-ot ma még a multiknak köszönhet a magyar gazdaság, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy sokat kockáztatunk, ha – már vállalhatatlan adókkal, a szektorsemlegesség látszatára sem ügyelve – magyar vállalkozásokat próbálunk meg a helyükre ültetni. Persze ez a pénz, forgalom, hozzáadott érték, adóbevétel nem tűnne el nyomtalanul, ha elhagynák az országot, hiszen attól még ugyanannyit vásárolna, dohányozna az ország, de valószínűleg egy részének búcsút inthetnénk. Számos adat mutatkozik ugyanis arra, hogy a multik egyébként hatékonyabban dolgoznak, átlagosan többet fizetnek a dolgozóiknak, mint a magyar tulajdonú cégek, a magasabb profit és a munkabér miatt adóban és járulékban eleve többet adnak be az államkasszába, és ahová beteszik a lábukat, ott növelik a gazdasági aktivitást.


Lázár barátja is sok GDP-t termel

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lennének szép számmal kifejezetten sikeres, és sok hozzáadott értéket előállító magyar cégek. Például minden toplistát a Mol vezet, amely önmagában 982 milliárd forinttal húzta meg tavaly a GDP-t. De ott van a top 100-as GDP-listán a Richter, a Waberer's és a Videoton is – nagy nevű, tekintélyes, magyar tulajdonú vagy magyar stratégiai irányítású vállalatok. Szintén bejutott a 100-as körbe az immár talán leggazdagabb magyarnak számító Gattyán György egyik cége, a Webmindlicenses Kft.: 20 milliárd forint hozzáadott értéket állított elő, alig kevesebbet, mint a már említett francia Auchan.

És ehhez mérhető GDP-t (22 milliárdot) köszönhetünk a hódmezővásárhelyi Ventas Coffee-nak is, amely Lázár János barátai, a trafikpályázatokon példátlanul sikeres Sánta- és Veszelovszki család tulajdonában van. Igaz, a dohánycégek esetében – és ez áll a nagy multikra, a Philip Morrisra és a BAT-ra is – a hozzáadott értéket jelentősen megdobja a jövedéki adó (hiszen aránytalanul megugrik az árbevétel), így ennek az iparágnak a képviselői – ahogy ezt a HVG listájának készítői is megjegyzik – kissé érdemtelenül kapnak jó pozíciót a GDP-rangsorban.


Pár adat a norvég és amerikai cégekről

Pár napja tett közzé egy elemzést a saját adatbázisából kiindulva az Opten céginformációs szolgáltató a hazánkban működő norvég és amerikai cégekről. Ebből az derült ki, hogy 2010 óta csökken a norvég és egyesült államokbeli érdekeltséggel rendelkező hazai cégek száma. 2010 elején még 4800 amerikai vagy norvég érdekeltségű magyar cég működött Magyarországon, számuk mára 3900 alá csökkent. Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője szerint a 20 százalékos visszaesés mögött az amerikai jelenlét csökkenése áll: míg a norvég érdekeltségű társaságok száma 100 körül stagnált, az egyesült államokbeli tulajdonúaké 4700-ról 3700-ra esett vissza. Ezzel együtt a norvég és amerikai cégek ma is megkerülhetetlenek a magyar gazdaságban: 2013-as összárbevételük meghaladta az 1200 milliárd forintot, saját tőkéjük pedig közel 2500 milliárd forint volt. 35 ezer embert alkalmaznak, és az elmúlt öt évben – csak társasági adó formájában – 83 milliárd forint adót fizettek be.