Ekkora hatalmat még nem kapott a kormány a gazdaság felett

Fotó: Vs.hu/Hirling Bálint / Hirling Bálint

-

A kormány leállíthatja az állami juttatások kifizetését, korlátozhatja az áruforgalmat, bárkinek az autóját használhatja, zárolhat bankszámlákat és lefoglalhat vagyonokat, ha a parlament megszavazza az alaptörvény tervezett módosítását. A gazdaság blokkolásához a kormánynak egyetlen döntése elég: ha úgy ítéli meg, hogy jelentős a terrorfenyegetettség. A Fidesz szerint a törvénytisztelő magyar családoknak nem kell félniük.


Az alaptörvény még soha nem adott olyan széles eszköztárat a kormány kezébe a gazdaság korlátozására, mint amivel most hatalmazná fel magát a kabinet. Ha az Országgyűlés kétharmados többséggel valóban megszavazza az Alaptörvény tervezett módosítását, akkor a kormány saját hatáskörben dönthet úgy, hogy „jelentős” a terrorfenyegetettség. Ha pedig ennek megfelelően terrorveszélyhelyzetet hirdet, akkor 60 napon át ellenőrzés nélkül azt csinál a gazdaságban is, amit csak akar.


Különleges jogrendet eddig is be lehetett vezetni Magyarországon, de ehhez többnyire az Országgyűlés döntésére volt szükség. A kormány saját hatáskörben jelenleg csak valamilyen váratlan esemény – például külső fegyveres támadás, természeti vagy ipari katasztrófa esetén – élhet ezzel az eszközzel. Ebbe a sorba illesztenék a terrorveszélyt, amely alapvetően különbözik az előbbi kategóriáktól, hiszen ilyen esetekben egyáltalán nem biztos, hogy a terrorcselekmény be is következik.

Vészhelyzetben most rendkívüli állapotot, szükségállapotot, megelőző védelmi állapotot és váratlan támadás esetét, valamint veszélyhelyzetet lehet kihirdetni, ám ehhez az Országgyűlés támogatása kell, a kormány ezt szeretné megspórolni. Az indítvány szerint a kormány hatvan napig tarthatná fenn a terrorveszélyhelyzetet.


Innen jön az ingovány

Az ellenzéki pártok és a jogvédők nemcsak ezt nehezményezik, hanem azt is kifogásolják a tervezet kiszivárgása óta, hogy szerintük a kormány kényétől-kedvétől függ, mit ért „jelentős” terrorveszélyen. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi programjának a vezetője, Hegyi Szabolcs azt mondja, az a minimum, hogy meghatározzák, milyen feltételek teljesülése esetén állíthatja azt a kabinet, hogy veszélyhelyzet van.


Már csak azért is, mivel különleges jogokat biztosít a kormány számára a terrorveszély-helyzet:
  • szabályozni és korlátozni lehet a fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezését, forgalmát;
  • korlátozni lehet a légi forgalmat, a szárazföldi közlekedést, az állam raktárakat vehet igénybe, és a közlekedési eszközök tulajdonosait szolgáltatásokra kötelezheti;
  • a kabinet zárolhat bankszámlákat, cégeket, civil szervezeteket, korlátozhatja a tulajdonjog gyakorlását;
  • kvótákat vezethet be a kereskedelemben, megmondhatja, ki miből mennyit vihet ki külföldre;
  • dönthet úgy, hogy nem fizeti ki az állami juttatásokat, vagy nem teljesíti más pénzügyi kötelezettségeit, szabadon alakíthatja át a parlament által elfogadott költségvetési törvényt;
  • rendkívüli fizetési kötelezettségeket, adókat és bírságokat róhat ki;
  • beleszólhat a műsorszórásba, az internethasználatba, a postaforgalomba.
Ezzel a felhatalmazással a kormány gyakorlatilag átveheti az irányítást a gazdaság felett, százmilliárdok sorsáról dönthet, magánemberek és magáncégek bukszájában kotorászhat, ha a terroristák fenyegetését jelentősnek gondolja.


A Frankenstein-állam újabb ékköve?

Pap András alkotmányjogász szerint nem ördögtől való, ha az állam egy terrorfenyegetettség esetén korlátozásokat vezet be. Például befagyasztja azoknak a forrásait, akikről kiderül, hogy terroristákat támogatnak. A probléma az, ha minderről általánosságban rendelkeznek. Pap András kiemelte: a jogkorlátozást nagyon precízen kell megfogalmazni, körülírni a tényállást, ellenkező eseteben a parlament biankó csekket tölt ki a mindenkori kormány számára.


A kormányok mindig erősíteni akarják a társadalmi kontrollt a polgárok felett, csak nem mindegy, hogy ezt milyen kontextusban teszik – véli az alkotmányjogász. Emlékeztetett: az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben véleményt nyilvánító szervezete, a Velencei Bizottság éppen azért bírálta az Orbán-kormány jogalkotását az elmúlt években, mert az elfogadott jogszabályok egyes elemeire ugyan lehet külföldi példákat találni, de a sok kisebb-nagyobb jogkorlátozás együtt már az alkotmányos demokrácia kereteit feszegeti.

A TASZ bizalmatlanságát az is fokozza, hogy az ország déli határszakaszán ma is érvényben van a szeptemberben kihirdetett válsághelyzet, amely sebtiben elfogadott törvénymódosításokkal lehetővé tette, hogy katonák is részt vegyenek a menekülthullám megfékezésében. Bár azok a körülmények már régen nem állnak fenn, a különleges jogrend változatlanul érvényes.


Németh Szilárd: a családoknak nem kell félniük

A Fidesz alelnöke, Németh Szilárd az újabb Alaptörvény-módosítás kritikáira keddi sajtótájékoztatóján mindössze annyit mondott, hogy „a törvénytisztelő, tisztességes magyar családoknak” nem kell attól tartaniuk, hogy a terrorveszélyhelyzet ellenük fordulna.

Az alaptörvényt úgy kell módosítani, hogy a magyar családok biztonságának szempontja a lehető legjobban érvényesüljön, ebben a kérdésben a Fidesz nem köt kompromisszumot – fogalmazott a politikus, aki szerint a módosítást bíráló baloldal és a Jobbik javaslata is szemben áll az emberek akaratával.

Németh Szilárd arról is beszélt, hogy korábban arra kérték az önkormányzatokat, határozataikkal ők is fejezzék ki álláspontjukat a kötelező betelepítési kvótákról. Mint mondta, 36 önkormányzati döntésről tud beszámolni, ezek nagy többsége elutasítja a kvótát. A Fidesz-KDNP-s képviselők mindenütt megszavazták ezeket a határozatokat, a baloldal azonban ebben a kérdésben is szembehelyezkedik az emberek érdekével, és „a bevándorlók pártján áll” – fogalmazott. Példaként megjegyezte, hogy a zuglói önkormányzat elvetette a kvóták elutasításáról szóló határozatot.