Csányi Sándort milliárdos előnyökhöz juttathatják a mintagazdaságai

Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc / MTI/Kálmándy Ferenc

-

A bankár bólyi és dalmandi cégét is rendeletben jelölték ki mintagazdaságnak, amivel milliárdos nagyságrendű előnyökhöz juthat. Csányi Sándornak a jövő héten induló újabb földárverések miatt sem kell izgulnia, ő továbbra is nyugodtan gazdálkodhat az állami birtokokon.


Megjelent az a rendelet, amelyben már jogi erővel jelölik ki a jövőben mintagazdaságként működtethető agrárvállalkozásokat. Meglepetés nincs, a korábbi jelzéseknek megfelelően valóban az OTP elnök-vezérigazgatójának agrárholdingjába, a Bonafarmba tartozó két cége, a Bólyi és a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. lett mintagazdaság. Ezeken kívül a három állami ménescég, a szilvásváradi, a mezőhegyesi és a bábolnai kapta meg a megtisztelő címet és az azzal járó kedvezményeket.


Csányi Sándor ebből több módon is profitál. Az állam egyrészt nem bocsátja árverésre azt a 25 ezer hektár földet, amelyen a két cég gazdálkodik, vagyis nem lesz szükség trükközésre, hogy valahogy a cégcsoport érdekeltségében maradjon a terület, mellesleg egy esetleges új tulajdonos bérleti díjemelése nem sújtja őket.

Ezenkívül a mintagazdaságok kedvezőbb megítélés alá esnek a beruházásaik engedélyezésekor is, illetve kedvezményeket kaphatnak az útdíjból, valamint a társasági és a helyi iparűzési adó fizetésekor. Előnyt élveznek az uniós pályázatoknál és a hazai költségvetési támogatások elosztásakor, ami már milliárdokat érhet.

Ez pedig további versenyelőnyhöz juttatja a Csányi-cégeket, amelyeket egyáltalán nem lehet a kisvállalkozói körbe sorolni. A két gazdaság együttes éves árbevétele már eddig is 30 milliárd forint felett járt, miközben az agrártámogatásokból mintegy ötmilliárd forintot hasítottak ki.

Szakmai berkekben ráadásul attól tartanak, hogy még további jogkörökkel ruházzák fel a mintagazdaságokat. És az sem elképzelhetetlen, hogy a Csányi-cégcsoporton túl mások is megkapják ezt a privilégiumot. Jelenleg több olyan agrárvállalkozói csoport van, amely a Bonafarmhoz hasonlóan úgynevezett integrátori szerepet tölt be, vagyis a termelésben, a feldolgozásban és az értékesítésben egyaránt jelen van. Ilyen a péti Nitrogénművek, a pápai Agroprodukt vagy a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt., ezek jó eséllyel kerülhetnek szóba, ha a kormány valóban úgy dönt, bővíti a mintagazdaságok körét.


Indul az újabb licit

Március 1-jével ugyanakkor újabb, illetve még nagyobb földbirtokosok indulnak versenybe az uniós támogatásokért, illetve a bérleti díjért. A Nemzeti Földalapkezelő honlapján megjelentek az első hirdetmények, miután a kormány felkérte a földművelésügyi minisztert, hogy legkésőbb március végéig megtörténjen a földértékesítések újabb hulláma. Az árverések kedden indulnak.


Tavaly a meghirdetett 197 ezer hektár föld 61 százalékát adták el, 120,5 ezer hektárnak van új gazdája. Összesen 272 milliárd forint volt a kikiáltási ár, és a földre licitálók 171 milliárd forintot ajánlottak fel. Most részben ugyanazokat a területeket hirdetik meg, amelyeket tavaly, de bőven vannak újabb birtokok, köztük halastavak is a listákon.

Az állami tulajdonban levő Magyar Fejlesztési Bank egyúttal újabb 100 milliárd forint hitelkeretre kapott lehetőséget, így a tavalyival együtt már 250 milliárd forint kedvezményes kölcsön segíti a földprivatizációt. Ebből eddig 120 milliárd forintra tartottak igényt a gazdák, vagyis mintegy 50 milliárd forintot fizettek zsebből a megvásárolt állami földekért.