Brüsszelben és Moszkvában döntöttek a magyarokról

Fotó: MTI / Kiss G. Péter

-

Diplomáciai nagyüzem zajlott a héten, és jórészt gazdasági kérdésekről születtek döntések.


Korlátozhatják a britek a külföldieknek nyújtott szociális támogatásokat – a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson a kormány is elfogadta ezt a korábban elképzelhetetlen reformintézkedést, amely magyarokat is érinthet. Igaz, csak azokat, akik a jövőben települnek oda, és – ugyancsak a pénteki kompromisszum alapján – a Magyarországon élő gyerekek után fizetendő brit családi pótlék itteni szintre való csökkentését is kizárólag az ő esetükben alkalmazhatják 2020-ig.

Pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök januárban, David Cameron budapesti látogatása idején még arról beszélt: a magyarok nem élősködni mennek Nagy-Britanniába, ezért fontos, hogy ne tekintsék őket migránsoknak, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés.

A döntés mégis félsiker a kormány számára, hiszen legalább azt sikerült kiharcolni, hogy más ország nem élhet hasonló korlátozással. (Ez a családi pótlék indexálására már nem igaz, azt más is alkalmazhatja.)

Ezekkel az intézkedésekkel és azzal, hogy az EU-n belül különleges státuszt harcoltak ki jó eséllyel elhárult a veszélye annak, hogy Nagy-Britannia kilépjen az unióból. A kérdésről június 23-án tartanak népszavazást, de a Cameron-kormány a bennmaradás mellett áll ki. Korábban ez nem volt egyértelmű annak ellenére, hogy legjobban a brit gazdaság szenvedte volna meg a távozást.


David Cameron kiütéssel győzte le Kelet-Európát


Nem csak Brüsszelben pörgött a diplomáciai nagyüzem a héten, hanem Moszkvában is. Orbán Viktor napra pontosan egy évvel később Vlagyimir Putyin budapesti tárgyalása után látogatta meg az orosz államfőt. És hivatalosan szinte szóról szóra ugyanarra jutottak, mint 2015-ben: hogy meg kell építeni Paks II-t, hogy az EU és az oroszok részéről is meglévő embargók ellenére bővíteni kell a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Ez olyannyira fontos kérdés, hogy Londonban is téma volt: ott Budai Gyula, az embargóval foglalkozó kormánytag tárgyalt erről a brit kormánnyal.

Szlovákiában eközben az újraválasztásával van elfoglalva az ottani kormány. Nagy veszély nem fenyegeti Robert Fico székét, amiben komoly szerepe lehet annak is, hogy az elmúlt években sikeres gazdaságpolitikát folytatott. Erről beszélt a VS.hu-nak északi szomszédunk budapesti nagykövete. Rastislav Káčer azt is elmondta, hogyan tudta megszerezni Szlovákia a Tata nagyberuházását, a Jaguar Land Rover gyárat, amelyre Magyarország is pályázott.


Moszkvában Paks volt a téma. Megint


Az iparosítás persze továbbra is terv a kormány részéről, olyannyira, hogy már nem csak az autógyártásban látják a jövőt, hanem a fegyveriparban is. Ezzel kapcsolatban már tárcaközi bizottság is alakult, ám ez távolról sem jelenti azt, hogy szívesen adna ki hadi célokra pénzt a kabinet. Ez látszik abból is, hogy évek óta húzódik a honvédség helikopterbeszerzése, és úgy tűnik, egy darabig nem is fog még lezárulni az ügylet.

A budapesti közgyűlés egy másik túl régóta húzódó felújítási ügyben, a 3-as metróvonal rekonstrukciójával kapcsolatban fogadott el ütemtervet. Az orosz Metrovagonmas által felújított szerelvények közül az elsők még idén nyáron megérkeznek. A felújítás az év végén kezdődhet el, és – ha minden a tervek szerint halad – 2019. szeptember végén fejeződik be.


A következő években hozzá kell szoknunk a látványhoz


Akik addig is közlekedni szeretnének a fővárosban, azoknak a héten is tartogatott híreket az Uberrel kapcsolatos, január óta egyre hangosabb vita. A kormány ígéretének megfelelőnek fokozta a szigort a személyszállítási szolgáltatásban résztvevő sofőrökkel szemben, sőt, volt olyan, akitől már a rendszámot is elvették. A céget – mint arról itteni vezetője, Fekete Zoltán nyilatkozott a VS-nek – meglepte a kormányzati szigor, ennek ellenére nem tervezik a távozást, különösen, hogy egy felmérés szerint a budapestiek 72 százaléka is szeretné, hogy maradjanak.

Azt vélhetően soha nem fogjuk megtudni, hogy a budapestiek hány százaléka szeretné, hogy olimpiát rendezzenek itt. Népszavazást legalábbis nem lehet rendezni a kérdésben a Kúria döntése alapján. Így csak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állíthatja le az olimpia tervezésével foglalkozó államot, amely az elmúlt években nem sajnálta a pénzt arra, hogy kiszámolja, mennyibe fog majd kerülni maga a rendezvény. A 2024-es nyári játékokra a héten jelölte magát Budapest, mi pedig kiszámoltuk, eddig mennyibe került nekünk a számolgatás.