Brit diadallal zárult az EU-csúcs

Fotó: AFP / THIERRY CHARLIER

-

Leginkább a jövőben Nagy-Britanniába költöző külföldieket, így a magyarokat is érintik azok a szabályok, amelyekről maratoni vita után egyeztek meg az EU vezetői. A brüsszeli találkozóról David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő is elégedetten távozott. A Brexit szót talán elfelejthetjük egy időre.


Van a modern kori brit hadviselésnek egy komoly fegyvere, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök is remekül alkalmaz: érkezz úgy egy európai uniós találkozóra, mintha csatába indulnál, és gyere el úgy onnan, mintha minimum a trafalgari ütközetet nyerted volna meg. Az érdem garantáltan a tiéd, kivéve, ha mégsem, de arról meg Brüsszel és a többi tagország tehet majd.

A britek a mostani EU-csúcson ehhez képest szintet léptek, hiszen a csütörtök délutántól péntek késő estig elhúzódó egyeztetés jórészt a David Cameron vezette konzervatív kormány igényeinek teljesítéséről szólt. Magyar kollégája sem akart azonban lemaradni, annál is inkább, mivel a brüsszeli találkozó több témája is közvetlenül érintette a magyarokat.



Ahol Orbán Viktor hirdetett győzelmet

A menekültkérdésben az EU most először elfogadta a magyar megoldást – az MTI szerint így hirdetett eredményt a csúcs utáni sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök, aki arról tájékoztatott: „az unió állam- és kormányfői kimondták: Európa külső határait meg kell védeni, a migránsok tömegét meg kell állítani és a schengeni megállapodást teljes körűen mindenkinek be kell tartania”. A csúcson valójában legfeljebb részmegoldás született, hiszen a menekültválság megoldásában kulcsszereplő Törökország vezetése a szerdai ankarai merénylet miatt végül távol maradt. Így az újabb, március 6-ra összehívott találkozóig legfeljebb azt tudták megerősíteni a felek, hogy ragaszkodnak a schengeni rendszer fenntartásához. Közben pedig több ország is meghosszabbította a határellenőrzést.

„Megvédtük a legfontosabb európai elvet: egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkülönböztetni" – így már a britekkel kötött egyezséget kommentálta a miniszterelnök. Ez valójában csak félig igaz, hiszen munkát vállalni a jövőben is korlátozás nélkül tudnak a magyar Nagy-Britanniában, és jogosultak minden szociális ellátásra, segélyre is. Ám ha hatályba lépnek a most elfogadott szabályok (vagyis ha a britek népszavazáson megerősítik EU-tagságukat), a londoni vezetés hét évig dönthet arról, hogy az utána érkezők négy évig csak részben lesznek jogosultak az ellátásokra. (Vagyis még 2024-ben is kezdeményezheti, hogy 2028-ig éljen a korlátozás – emelte ki Cameron.)

Hasonló korlátozás lép életbe a külföldön dolgozók otthon élő gyerekei után fizetendő családi pótlékkal kapcsolatban is. Ez megmarad, de az összege változhat, aszerint, hogy otthon mennyi a támogatás összege és mekkora a vásárlóerő. Aki tehát most Nagy-Britanniában kap ilyet egy Magyarországon élő gyermek után, annak mindenképpen csökkenésre kell számítania.

Itt ráadásul nem sikerült átverni a V4-ek azon követelését, hogy ez a lehetőség ne jelentsen precedenst. Az indexálást a megegyezés szerint valamennyi tagország kezdeményezheti.

Komoly engedmény viszont, hogy a már most a briteknél dolgozók esetében csak 2020-tól vezetik be a szigorítást. A most érkezők viszont azonnal szembesülnek majd vele.



Ahol Cameron lengette a zászlót

A brit miniszterelnök ennyivel is beérhette volna, ám az alkudozásnak volt még egy fontos eleme: kapjon garanciát arra, hogy az uniónak az az alapelve, miszerint tagjai egyre szorosabbá fűzik kapcsolatukat, hazájára nem vonatkozik. Magyarul: speciális státuszt kapva szabadon kimaradhat bármilyen ellenszenves kezdeményezésből, legyen szó az egységes pénzről vagy netán egy közös külpolitikából.

Sőt, bevezettek egy új mechanizmust is. A „piros lap”-ként emlegetett szabály szerint a nemzeti parlamentek megvétózhatnak egy uniós (vagyis európai bizottsági) jogszabályjavaslatot. Ehhez a tagországok szavazati súlyával számolva arra van szükség, hogy 55 százalékuk elutasítsa az indítványt, és minderre 12 hetük lesz. Nem áll azonban le automatikusan a jogszabályalkotás, a parlamentek kifogását a soros elnökséget betöltő országnak kell megvizsgálnia.



Kemény viták árán azt is elfogadták, hogy hasonló mechanizmust nem eurótag is elindíthat egy euróövezeti szabályozással kapcsolatban. Azt viszont kimondták az országok vezetői, hogy egy valutaunióval kapcsolatos javaslatot euróövezeten kívüli tag nem vétózhat meg.

„Ennyi elég, hogy azt javasoljam, az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja” - summázott pénteki éjjeli sajtótájékoztatóján Cameron, aki már szombaton, a hazatérő győztes hadvezérként a kormánya elé terjeszti a megállapodást. Ennek fényében dönthetnek arról is, mikor tartják a tagságról szóló népszavazást, de vélhetően a brit kilépés, vagyis a Brexit veszélye a megállapodással elhárult.


EU Leaders Summit in Brussels

A soha véget nem erő nap

Sokáig úgy tűnt, nem lesz megállapodás a brit reformjavaslatok ügyében. Különösen, amikor a huszonnyolc tagország részvételével péntek reggelre tervezett „angol reggelit” előbb brunchként, majd ebédként, később uzsonnaként, majd vacsoraként emlegették és csaknem 12 óra csúszással csak este kilenckor kezdődött el, igaz, addigra már Donald Tusk európai tanácsi elnök (képünkön) húszoldalas tervezete is volt az ételsor mellett az asztalon.

Addig pedig folyamatosan zajlottak kétoldalú tárgyalások, amelyeken többnyire Cameron részvételével igyekeztek megoldást találni az országok felvetéseire. Amíg például François Hollande francia államfővel az euróövezet szabályozásának kiterjesztése volt a fő téma, a V4-kel, Beata Szydlo lengyel, Bohuslav Sobotka cseh, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a szociális ellátások szigorítása, amely a szigetországban dolgozó kelet-közép-európaiakat testközelből érinti.

A kompromisszummal végül az EU vezetői is elégedettek voltak. Egy nappal korábban még jóval borúlátóbb volt a hangulat Brüsszelben, így érthető is volt az elégedettség.

Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU alapelveit tiszteletben tartó, minden fél számára tisztességes megállapodás született Nagy-Britannia uniós reformigényeiről. Jean-Claude Junckerhez hasonló véleményt fogalmazott meg Donald Tusk is, aki szerint az egyezség megerősíti Nagy-Britannia különleges státusát az Európai Unióban, megoldást jelent a londoni kormány követeléseire és nem sérti a közösség alapértékeit.

Angela Merkel német kancellár arról beszélt: az elfogadott dokumentum világossá teszi, hogy Nagy-Britanniára nem vonatkozik az EU-integráció mind szorosabbra vonásának kötelezettsége. Azt is hozzátette, ezzel ő személy szerint nem ért egyet, de elég rugalmasak ahhoz, hogy eleget tegyenek a britek kérésének.