Az új rezsicsökkentés, avagy a dolgozó rémálma lesz Orbánék ötletéből?

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

A cafeteria bérré alakítása jelentős keresetemelkedést hozhat - igaz, csak a statisztikában. Az ötlet így a kormánynak komoly fegyvertény lehet a következő választások előtt. Kivéve, ha a vállalkozók adóoptimalizálásra használják a lehetőséget, mert akkor ők jól járnak ugyan, de a munkavállaló nem.


Ez lehet a következő rezsicsökkentés – így kommentálta a VS.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletágának a vezetője azt a bejelentést, hogy a kormány kettős bérrendszerré alakítaná át a mostani béren kívüli juttatások rendszerét.

A tervről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt csütörtökön, de csak annyi konkrétumot említett, hogy a bér egy részét kedvezőbb adózással biztosíthatnák a dolgozóknak, viszont a jövedelemnek ezen része után nem járna nyugdíj. Ez nagy vonalakban megfelel a mostani cafeteria-szabályozásnak, hiszen nyugdíjjárulékot a jelenlegi, kedvezően adózó béren kívüli juttatások után sem kell fizetni.

A kérdés persze az, hogy a kormány így képzeli-e a béresítést a tervek szerint már 2017. januárjától életbe lépő új rendszerben. És még inkább az, hogy mi lesz belőle a gyakorlatban.


Orbán Viktor bemondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter levezényli


Ha a munkáltatók valóban egyszerűen készpénzben fizetik majd ki a mostani cafeteriát, akkor az papíron azonnali jelentős nettó bérnövekedést jelent anélkül, hogy minimálbér-emeléssel kényszerítenének ki a cégektől magasabb fizetéseket – hívta fel a figyelmet az adószakértő. Ez pedig szerinte a rezsicsökkentéshez hasonló komoly fegyvertényt jelent a jövőre már újabb választásra készülő kormány számára.

Nem csak azért, mert így havonta több készpénzhez juthatnak a most utalványokat vagy kártyákat a kezükbe kapó munkavállalók. De a statisztikák is sokkal szebben mutatnak majd, és – még ha csak a kommunikáció szintjén is – a kormány megtalálja a csodaszert a régóta várt jelentős béremelésre. Vagyis - változatlan juttatásokat feltételezve - több elkölthető jövedelmünk nem lenne, de legalább a plakátokon jól mutathat a több százalékos növekedés.


Orbán Viktor bejelentésének az előzménye az, hogy az Európai Bíróság február végén több ponton diszkriminatívnek, így az uniós joggal ellentétesnek ítélte a béren kívüli juttatások magyarországi rendszerét. A döntés nem érhette meglepetésként a kormányt – annak lényegét már a bíróság illetékes főtanácsnokának a tavaly ősszel közzétett állásfoglalása tartalmazta –, kérdés persze, hogy a most felvetett megoldás mióta érlelődik.


A KSH bérstatisztikáiban ugyanis a béren kívüli juttatások jelenleg nem jelennek meg. Egészen pontosan csak a jövedelmeknél tartják számon ezeket a tételeket, a hírekben szereplő bruttó és a nettó kereseteknél viszont nem. A béresítéssel viszont ezek a tételek is bekerülnek a statisztikába, ami kapásból mintegy 5 százalékos emelkedést jelentene, a legfrissebb adatok szerint ugyanis az „egyéb munkajövedelem” kategóriába sorolt tételek aránya 5,1 százalékos. (Ebben persze más jövedelmek is lehetnek, például prémiumok.) Ez nemzetgazdasági szinten évente több mint ötvenmilliárdos tétel.


 Béren kívüli juttatások

Kötött rendszer

A cafeteria lényege, hogy a munkavállalók egy éves meghatározott kereten belül maguk választhatják ki, hogy az engedélyezett elemek közül melyiket és milyen összegben választják. A választást egyfelől a törvény korlátozza, hiszen meghatározza a célokat és – részben – a kedvezőbb adózási körbe tartozó kibocsátók körét is. (Ez utóbbi miatt ítélte el a magyar szabályozást nemrégiben az Európai Bíróság.) Cserébe a cafeteriának a munkabérnél kedvezőbb az adózása, és most sem kell utána nyugdíjjárulékot fizetni.

Az azonban már rég nem áll fenn, hogy a cafeteria ingyen pénz lenne: idén a keretösszegen belül alaphelyzetben 34,51 százalékos közterhet kell utána fizetni.

A keretösszeg meghatározása sem egyszerű: alaphelyzetben éves szinten 200 ezer forint, kivéve, ha SZÉP-kártyán kapja a dolgozó, mert akkor 450 ezer. Ezt azonban több juttatás kombinációjával lehet összerakni, amelyeknek a lehetséges összege és akár még az adóterhe is eltérő.

A cafeteria készpénzesítésével az Orbán-kormány gyakorlatilag visszaengedi az adómentes sávot az adórendszerbe, hívta fel a figyelmet Oszkó Péter adótanácsadó, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. A szakember szerint ez egyszerre jelenti az egykulcsos adórendszer feladását, illetve annak beismerését, hogy helytelen volt az adójóváírás megszüntetése.

A fenti két átalakítással akkoriban az alacsonyabb jövedelműek jártak rosszul, az ő adóterhelésük relatíve növekedett. Eközben az az 500 milliárd forint, amelyet úgy szoktak emlegetni, hogy a Fidesz-kormány a családok zsebében hagyott, elsősorban a magasabb jövedelműek megélhetését segítette.

Most a kis keresetűeknek jönne jól az új rendszer, mivel az új adómentes sáv úgy is felfogható, mint egy olcsó minimálbér-emelés, hiszen a jelenleg bruttó 111 ezer forint feletti összeg kisebb teherrel adózhatna.

A juttatás fizetéssé alakítása egyszerűsödést hozna a céges adminisztráció szempontjából is, ami rá is férne a rendszerre: a béren kívüli juttatások még a magyar bürokrácián belül is szörnyszülötté váltak az elmúlt években.

A kisebb, magyar tulajdonú cégek körében éppen azért kevésbé népszerű a cafeteria-juttatás, mert túl sok adminisztrációt okoz, amihez nincs meg sem a megfelelő képzettségű és sem a megfelelő mennyiségű szakemberük - mondta a VS.hu-nak Makár Andrea, a BDO szakértője.


Van egy pesszimista forgatókönyv is

Korántsem biztos azonban, hogy a munkáltatók egyszerűen pénzben fizetik ki az eddigi jegyeket, utalványokat, vagy elkezdenek ilyen, kedvezőbben adózó pluszpénzeket adni.

Mivel sok cég béren felüli juttatásként értelmezi a cafeteriát, elképzelhető, hogy ha annak a rendszere megszűnik, attól nem emelik az alapbért. (Hogy egy egyszerű példával éljünk: aki eddig béren kívüli juttatásként kapott bérletet, attól egyszerűen elveszik.)

De előfordulhat az is, hogy a cégek inkább egyfajta adóoptimalizálásra használnák az új rendszert, amivel jelentős összeget tudnak spórolni a járulékfizetéseknél. Az eddigi bruttó bérből egy részt ilyen adózással utalnának a dolgozónak, amivel a nettó bér egy kicsit emelkedik. Vagy egy rosszabb forgatókönyv: a nettó bér ugyanannyi marad, és csak a munkáltató jár jól, mert a bér egy részét így adózza le, miközben a dolgozónak kisebb lesz majd a várható nyugdíja.

Makár Andrea szerint ez is reális lehetőség, ám úgy látja, hogy a meglévő munkavállalók csomagjain várhatóan nem változtatnának a vállalkozások. Inkább az új dolgozóknál esélyes, hogy eleve így határozzák meg a bér egy bizonyos részét. mert azt mondják, hogy ugyanúgy x forint nettó bérért keresnek dolgozót, csak épp a bér egy részét ezzel a könnyített adózással adózza majd a munkáltató.

Ekkor a kormány jelentős járulékbevételtől eshet el, akárcsak a néhány foglalkozás (például az újságírók vagy a sportolók) számára meglévő, a minimálbér fölött kedvezőbb adózást lehetővé tevő egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, az ekho esetében. Viszont, mivel nem nyugdíjszerző ez a bértömeg, néhány évtized múlva ennyivel kevesebb nyugdíjat kell majd kifizetnie az államnak.



Van vesztenivaló

Azt egyelőre lehetetlen megjósolni, mekkora bértömeget érint majd ez az új, második rendszer. Az idei költségvetés 1658 milliárd forintos szja-bevétellel számol, Hegedüs Sándor szerint ebből nagyjából 50-100 milliárd származik a cafeteriából. Ez a bevétel 3-6 százaléka, ám ez a szám nőhet az új rendszerben. Persze a növekedés (és ezzel párhuzamosan a kieső nyugdíjjárulék) mértékét azért sem lehet megmondani, mivel nem tudni, milyen korlátokat szabhat a kormány.

Vannak olyan cégek is, amelyekre katasztrofális hatással lehet, ha valóban egyszerű pénzbeli juttatássá alakítja át a kormány a most még kötött juttatásokat. Ezek az eddigi cafeteria-szolgáltatók. Hegedüs Sándor példaként említette azokat a francia társaságokat, amelyek – vélhetően az Európai Bíróság számukra borítékolhatóan kedvező döntését várva – csökkentett szolgáltatásokat nyújtva ugyan, de mégiscsak kitartottak a magyar piacon. A szakértő szerint nem kizárható, hogy ők most végképp lehúzzák a rolót.

Az is kérdéses szerinte, mi lesz a SZÉP-kártyával. A jelenleg meleg étkezésre, szabadidőre, illetve utazásokra költhető juttatásokat biztosító rendszerrel kapcsolatban ugyanis még az Európai Bíróság is jóval elnézőbb volt, mint az étkezési utalványokkal – igaz, itt a kedvezőbb adózást nem is kötötte állami monopóliumhoz a bírált törvénymódosítás. Az RSM DTM szakértője így azt sem tartja kizártnak, hogy a „bérkiegészítést” egy az egyben a kártyán keresztül fizetnék ki.

Ez elméletben a piac jelentős bővülését hozná magával, ám mégsem jelentené feltétlenül azt, hogy jelentősen nőne a szolgáltatók száma. Az Európai Bíróság szerint ugyan ellentétes az uniós jogrenddel, hogy csak a magyar jog szerint létrehozott társaságok bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, ám a lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők és az adószakértő sem számít arra, hogy sokan fontolgatnák egy esetleges liberalizáció után a belépést. Hegedüs Sándor példaként a mobilszolgáltatást említette, ahol a három nagy cég lefedi a piacot, a negyedik szolgáltató elindítására irányuló megmozdulások mostanáig nem is voltak sikeresek.

Más a helyzet, ha a kormány a SZÉP-kártya rendszerét is megszünteti az átalakítással. Ebben az esetben van egy olyan ágazat, amelyik kimondottan veszíthet, és ez ráadásul kihathat az egész nemzetgazdaságra - hívta fel a figyelmet Makár Andrea, a BDO Magyarország cafeteria-tanácsadója. Ez a belföldi turizmus, amelyet a mostani rendszer kifejezetten támogat, nem csak azért, mert a legtöbb juttatás erre fordítható, de azért is, mert ez a regisztrált fizetések miatt az ágazat kifehéredését segítette elő az elmúlt években. A SZÉP-kártya kiesése ezért negatívan hathat, és károkat okozhat a GDP csaknem tíz százalékát adó ágazatnak is – hangsúlyozta a szakértő.