A Brexit tíz év csapást jelentene a brit gazdaságra

Fotó: AFP / LEON NEAL

-

Úgy látszik, hogy David Cameron ígéretéhez méltón, már meg is kezdődött az EU-ból való kilépést nem támogató kampány. A brit kormány kabinetirodája egy 28 oldalas tanulmányt készített, amely szerint a Brexit tíz évig, vagy akár ennél is hosszabb ideig tartó bizonytalanságot eredményezhetne a pénzügyi szolgáltatási szektorban, a beruházások tekintetében és a fontra is negatív hatást gyakorolna.


Az elemzés szerint emellett nem lenne garantálható Brexit esetén a külföldi EU-országokban élő és dolgozó kétmillió brit állampolgár munkavállalási joga, sem hozzáférése a fogadó ország szociális ellátórendszeréhez, beleértve az egészségügyi ellátást és a nyugdíjrendszert.


A konzervatív párti brit kormány - miután a legutóbbi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról - június 23-ára írta ki a már három éve kilátásba helyezett népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról. A kabinet hivatalos ajánlása az, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált EU tagja.


A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére mélyen megosztott a kérdésben, és a kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétben Nagy-Britannia távozására fog szavazni a brit EU-tagságról szóló júniusi népszavazáson. A népszavazás kiírása óta egyre több az éles hangvételű és nyilvános összecsapás a további EU-tagságot, illetve a Brexitet támogató kormányzati illetékesek között; nem egy kabinettag a brit EU-tagság fenntartását pártoló David Cameron miniszterelnököt is alig burkolt bírálatokkal illeti.



A kabinetiroda hétfőn ismertetett tanulmánya valószínűtlennek nevezi, hogy ha a brit választók a Brexitre voksolnak, akkor a kilépési feltételekről az uniós szerződésekben szereplő kétévi tárgyalási időszak alatt megállapodásra lehetne jutni. Az elemzés szerint a tárgyalások bonyolultsága miatt a folyamat - és az ezzel járó bizonytalanság - legalább tíz évig, vagy ennél is hosszabb ideig elhúzódna. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy az EU-szerződésben foglalt kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításához a 27 többi uniós tagország egyhangú jóváhagyására lenne szükség. Ha ezt csak egy tagállam megtagadja, akkor a kétévi tárgyalási folyamat után úgy szűnne meg Nagy-Britannia EU-tagsága, hogy „semmi más nem lépne a helyébe", a brit üzleti szférának az EU-jogszabályok a továbbiakban nem biztosítanák az EU-tagsággal járó kereskedelmi kedvezményeket.


A tanulmány hangsúlyozza, hogy az EU átlagosan 14 százalékos importvámot vet ki az EU-n kívüli országokból behozott mezőgazdasági termékekre, még azokkal az országokkal - köztük Norvégiával és Svájccal - szemben is, amelyeknek van kétoldalú kereskedelmi megállapodásuk az unióval. Az elemzés szerint ráadásul a 14 százalékos vám csak az átlagos szint, a tejtermékek esetében 36 százalék terheli az EU-n kívülről érkező importot, és ez súlyos helyzetbe hozná a brit mezőgazdasági termelőket.

A kabinetiroda szerint az sem lenne garantálható, hogy a brit állampolgárok akadálytalanul utazhassanak Európában, és nem lehetne biztosra venni, hogy a brit korona fennhatósága alá tartozó Gibraltár és Spanyolország határa - amely 1969 és 1985 között zárva volt - nem zárulna-e be ismét.

Az esetleges Brexittel járó bizonytalanságokra és kockázatokra egyébként David Cameron személyesen is többször felhívta a figyelmet. Legutóbb, a The Sunday Telegraph című brit lapnak írt cikkében például úgy fogalmazott, hogy ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, az „az évszázad hazárdjátéka" lenne.