Máshogy keresünk pénzt, mint a szüleink

-

A milleniumi nemzedék lusta, önző, öntörvényű és elkényeztetett. Vagy éppen kreatív, vállalkozó kedvű, nyitott és innovatív. Mindenféle megközelítésben olvashatunk-hallhatunk erről a vegyes megítélésú generációról, egy azonban biztos: új vállalkozói és munkakultúrát képviselnek, amelyben eltolódtak a hangsúlyok a korábbi értékprioritásokhoz képest.


Korábban már foglalkoztunk az Y- és Z-generáció munkavállalói és vállalkozói attitüdjével, most pedig amerikai névrokonunk, a startupnation.com egyik szerzője szólt hozzá a témához, saját tapasztalatait osztva meg kortársairól

A cikk szerzője, Amanda Abella egyből három idézettel kezdi: A Forbes a milleniumi nemzedéket „vérbeli vállalkozói generációnak” nevezi, a Fortune felhívja a figyelmet arra, hogy a milleniumi nemzedék kétszer annyi vállalkozást indított el, mint a baby boom generáció, az American Express pedig a „legvállalkozóbb kedvű nemzedéknek” nevezi őket.

Abella szerint elég bemenni egy co-working irodába bármelyik nagyobb amerikai városban. Amit látunk, rácáfol az előítéletekre: egy rakás fiatalt találunk ezeken a helyeken, amelyek mind valamely startup cégnek dolgoznak. Úgy tűnik tehát, hogy az önzőnek és lustának bélyegzett nemzedék igazából nem is kerüli a munkát, csak éppen nem másnak akar dolgozni.

Azt, hogy a gazdaság és a munkavállalói attitűd is alapjaiban és visszafordíthatatlanul megváltozott, a cikk szerzője saját bőrén is tapasztalta: egy nagyvállalat toborzó munkatársaként közel 1000 állásinterjút bonyolított le, és megértette, hogy az, ahogy még ma is sokan gondolkodunk a foglalkoztatásról, merőben meghaladottá vált. Önállósodott és saját vállalkozást indított. Ma azt tapasztalja, hogy ő és példáját követő kollégái is lényegesen előnyösebb helyzetet vívtak ki maguknak önerőből, mintha továbbra is munkavállalók maradtak volna.

Összességében az egész generációt jellemzi az a fajta kiábrándultság, amelyet a válság évei hoztak el magukkal: nem hiszünk már azokban a nyugdíjas állásokban, ahol évtizedeket eltölthetünk egy pozícióban, biztonságban és relatív jólétben. Nem hisszük, hogy egyáltalán léteznének még ilyenek.

A milleniumi nemzedék számára ráadásul fontos, hogy a mindennapi munka összhangban legyen belső értékeivel. Így például egyre többek számára fontos, hogy társadalmilag tudatos vállalkozáshoz csatlakozzanak – vagy elindítsák sajátjukat.

Az önálló pénzkeresést a technológiai fejlődés is minden korábbinál jobban támogatja. Korábban elképzelhetetlen lett volna, ma viszont valóság: egyetlen laptoppal és internetkapcsolattal is komoly pénzeket kereshetünk, minden az ötleten, a tudáson és a keresleten múlik.

A technológia persze más előnyökkel is jár: elsősorban a rugalmasság élményét nyújtja. Nem vagyunk helyhez és időhöz kötve, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy saját döntésünk alapján állíthassuk be a munka-magánélet egyensúlyt.

Hogy mi lesz a hosszútávú következménye az attitűd megváltozásának, egyelőre kérdés. Összhangba kerülnek-e a globális gazdasági folyamatok, a hagyományos termelői és szolgáltatói szektorok ezzel az újfajta munkakultúrával vagy kiéleződik-e a konfliktus – nem láthatjuk előre. Ám, ahogy a cikk szerzője fogalmaz, az sok fiatalra igaz lehet, nevezetesen „egyvalami biztos: az, hogy miként keressük meg a pénzünket, örökre megváltozott.”